Hogyan, és miért öleljünk meg egy fát!?

Hogyan, és miért öleljünk meg egy fát!?

Biztos Ön is tapasztalta már, hogy amikor fájdalom éri, vagy problémák
sokasága nehezedik a vállára, akkor egy séta a friss levegőn, ahol zöld
koronájú fák veszik körül elsöprik a "viharfelhőket" feje felől, és megnyugszik!

Ez nem véletlen, hiszen a fák elszívják negatív gondolatainkat, és pozitív energiával töltenek fel.
Ez azért van, mert a fák nagy energiával, gyógyító energiával rendelkeznek.
Az igazi feltöltődéshez azonban nem elég egy alkalom. Minél több időt kell tölteni
zöld környezetben, hogy testünk-lelkünk felfrissüljön!
A természetben való tartózkodással sokat teszünk egészségünkért hiszen a friss
levegő jótékony hatással van idegrendszerünkre.

Egyet azonban ne felejtsünk el szem előtt tartani: a fák ugyanolyan
élőlények, mint mi emberek!
Tudatosítanunk kell magunkban, hogy éppannyira függünk a fáktól,
mint ők tőlünk!
Mert ők jelentik számunkra az éltető levegőt, mindazt a gyönyörű,
megnyugtató harmóniát, mely oly széppé teszi bolygónkat!

A fák gyógyító ereje gyógyír mindazoknak, akik kétségek nélkül meg tudnak nyílni előttük!
És a fagyógyászat igen kellemes módszer!
Nem kell mást tennie, mint elmenni egy erdőbe, vagy lesétálni a közeli parkba,
és máris érezheti, ahogy a pozitív energiák átjárják!
Az erdei séta jól esik, hisz a pozitív energiák mellett, a hatalmas fák között
biztonságban érezzük magunkat, és ránk talál a nyugalom!

Ha szomorúság gyötri, vagy csak fel szeretne töltődni pozitív energiákkal,
menjen ki a természetbe!
És, hogy hogyan is kell megölelni egy fát!?
A jótékony hatás elérése érdekében nem kel mást tennünk, mint felhasználnunk
a fa "gyógyító" erejét!
Ennek érdekében tetszőleges ideig öleljünk át egy fát úgy, hogy közben homlokunk,
mellkasunk, és hasunk a fa törzséhez ér!
Bal kezünk felfelé, jobb kezünk pedig lefelé mutasson!
Azután forduljunk meg, hogy nyakszirtünk, gerincünk és lábunk is érintkezzen a törzzsel!
Ha álmatlanság kínozna bennünket, akkor jó időben heveredjünk le a fa mellé,
és meztelen talpunkat tegyük a fa törzsére!
A fa energiájából elsősorban nappal töltekezzünk, mert éjszakára az
energia lesüllyed a gyökerekbe!
Ne szégyelljék magukat, ha kedvük támad kipróbálni a faterápiát, egyszerűen
menjenek ki a természetbe, és öleljék meg az Önöknek legszimpatikusabb fát!
És azonnal érezni fogják a jótékony hatását!

Minden fafajta más-más területekre hat, így érdemes figyelembe venni
a kiválasztásnál a fa fajtáját is!

Bükk: az egyik legerősebb energetizáló hatással rendelkező fa.
Elűzi a depressziót, a rosszkedvet, és segíti a pozitív gondolatok áramlását!

Gesztenye: a szerelmi bánat, és a csalódottság elűzője.

Hárs: egy kis lelkierőért forduljunk e fához, ugyanis az érzelmi problémák legjobb "orvosa".

Nyírfa: erősíti a megérzéseket, segíti a jó és a rossz energiák közötti különbségtételt.
Segít leküzdeni a szorongást, félelmet, és a pánikot.

Tölgyfa: egyes kutatók szerint erősíti a pozitív tulajdonságokat.

Fenyő: kiváló idegesség ellen, nyugtató hatású.

Cseresznyefa: egyesek úgy tartják a cseresznyefa a szerelmesek fája.
Emellett oldja a gátlásokat, erősíti az önbizalmat.

Fűzfa: segíti a gyermekek fizikai, és szellemi fejlődését, enyhíti a depressziós tüneteket.

Azonban bármelyik fatípust is választjuk, abban biztosak lehetnek, hogyha elmennek
kirándulni, vagy csak sétálnak egyet a közeli parkban érezni fogják a természet, a fák gyógyító erejét!

(ismeretlen szerző)

Segíts, hogy az emberárulók szutykát / erővel győzze a szív / szép szóval a száj!

Nagy László - József Attila

Miért játszott a szíved, te szerencsétlen
rombolva magad szüntelen télben,
építve dalra dalt,
s kifúlva
kigyúlva,
ésszel mérhető pontokon is túlra
tudatod mért nyilalt?
Hiszen te tudtad:
dögbugyor a vége e pokoli útnak,
ott a hit is kihalt,
hiszen te tudtad:
álmaid orra buktak,
magad örökre kicsuktad,
járhatod a téboly vak havát,
s árván, idétlen,
emberségre, hű szerelemre étlen
villámló tálból eszed a halált.
Tudtad, tudom én is:
a nagy: te vagy,
s te, a Mindenség summáslegénye,
részt se kaptál, pedig az egészre
futotta érdemed.
Érdemes volt-e ázni, fázni,
csak a jövő kövén csírázni,
vérszagú szörnyekkel vitázni,
ha ráment életed!
Csak szólhatnál, hogy érdemes!
Mert csontom, vérem belerémül,
végzetedhez ha én állítok végül
józan zárómérleget.
Törd fel a törvényt, ne latold!
A porból vedd fel kajla kalapod,
vértanú vállad,
s a kifordult nyakcsigolyákat
rendbeszedve
két kisírt szemmel, tüzes iker-körrel
nézz a szemembe
hogy rendülne bele
a mohó, emléknélküli tenyészet
az egek mirígy-rendszere
s e megváltatlan földi lét.
József Attila!
te add nekem a reményt,
mert nélküle
romlott a napvilág,
a vér eves,
bár a fogad vicsorog,
bár a nyakad csikorog,
bólints, hogy érdemes,
cáfold meg halálos logikád,
te glóriás,
te kíntól bélyeges!
Képzeletemre bízzál édes munkát,
mert immár úgy szorgoskodik,
hogy a sarkamtól torkomig
forraszt rám forró hamubundát,
rádióaktív iszonyt -
félek, hogy minden rejtelmet kibont
s végül már semmi se fáj.
Hogy el ne jussak soha ama síkra:
elém te állj.
Segíts, hogy az emberárulók szutykát
erővel győzze a szív
szép szóval a száj!

A verset elmondja: Torday Ferenc (1977)