2017. december 31., vasárnap
BÚÉK
Bonne Année, An Nou Fericit, Buon Anno, Glückliches Neues Jahr, С Новым годом, Boldog Új Évet, Happy New Year!
Minden kedves rokonomnak, barátomnak, ismerősömnek és ismeretlenemnek Boldog Új Évet kívánok!
Minden kedves rokonomnak, barátomnak, ismerősömnek és ismeretlenemnek Boldog Új Évet kívánok!
Szeretettel
István
Áprily Lajos: Fogyó idő
Valamikor így mértem: évek, évek,
egy idő óta így: napok, napok.
S tán nemsokára napokkal se mérek,
azt mondom: percek és pillanatok.
egy idő óta így: napok, napok.
S tán nemsokára napokkal se mérek,
azt mondom: percek és pillanatok.
2017. december 29., péntek
És nem akar a rontás elmúlni a fejünk felől azóta se
"- Áldja meg az Isten azokat – embereket és országokat egyaránt – akik nemes lélekkel segítették és befogadták a migránsokat és menekülteket – mondta Ferenc pápa."
Ezzel egyúttal Isten segítségét kérte, hogy múljon el a magyarok feje felöl a rontás! Nos, segíts magadon......!
Oszkó Péter az államadósságról
«Az államadósság mértéke viszont, szemben a magánszektor adósságállományával, ugyanabban a GDP arányos, 75-80 százalék közötti sávban ingadozik, ahova 2009-2010 során sikerült beszorítani. Akkor, amikor jelentős mértékű takarékossági intézkedések eredményeként volt lehetőség csupán elérni, hogy az ország és a teljes gazdasági régió, illetve az Európai Unió és lényegében a globális gazdaság mélyrepülése ellenére se ugorjon meg oly mértékben a hazai adósságállomány, ahogy az számos más ország esetében elkerülhetetlenül megtörtént. Az azóta eltelt öt évben annak ellenére nem sikerült érdemi, látványos eredményeket elérni az államadósság csökkentésében, hogy eközben az aktuális kormányzati gazdaságpolitika önkényesen rekvirálta a lakosságnak a GDP mintegy 12 százalékát kitevő magánnyugdíj-megtakarításait, bevezette a növekedést évekre visszavető szektorális különadók sorát és a meglévő fontosabb adónemekben, különösen az általános forgalmi adóban is jelentős emelést hajtott végre.»
Egy ember önfeláldozása
Tavalyi újsághír: Áder János hihetetlen önfeláldozással vállalja, megmenti az országot attól, hogy Balog Zoltán legyen a következő köztársasági elnök.
Valahonnan ismerős ez a fajta pávatánc, micsoda megkönnyebbülés volt hallani. hogy nem Torgyán József lesz a köztársasági elnök, hanem Mádl Ferenc. Igaz az a változtatás az akkori MDF-nek volt köszönhető, és Mádl Ferenc sem volt az igazi.
Tessék mondani, muszáj kizárólag a közvetlen pártkatonai körletben matatni, nem lehet az egész országban egy azaz 1 db arra érdemes és alkalmas jelöltet találni?
Ha jól hallom, némi kreativitás azért szorult bele, a következő ciklusbeli feladatairól és célkitűzéseiről nem azt mondta "Folytatjuk", hanem egy igencsak váratlan fordulattal ezt: "Folytatom!"
2017. december 27., szerda
Politikai kiskacsák
Imprinting - bevésődés, mint a tyúkanyó által kikeltett kiskacsáknál.
Széles Gábor vetette fel egy vállalkozói fórumon, hogy ha nem kapják meg a vállalkozók a kért adó- és járulékkedvezményt, akkor elmennek az országból.
Erre válaszolta Gyurcsány Ferenc, hogy - Igen, el lehet menni, és itt lehet hagyni minket a tanulókkal, a nyugdíjasokkal, a szociálisan rászorultakkal.
Azaz éppen a vállalkozók felelősségére kívánta felhívni a figyelmet, és nem az országból való elmenetelre buzdított.
A Fidesz politikai dislexiás agitprop. osztályán annyit értettek meg az egészből, hogy el akarta küldeni az embereket az országból, és ezt kukorékolták reggeltől-estig, amíg egyeseknél ez jól be nem vésődött.
Széles Gábor vetette fel egy vállalkozói fórumon, hogy ha nem kapják meg a vállalkozók a kért adó- és járulékkedvezményt, akkor elmennek az országból.
Erre válaszolta Gyurcsány Ferenc, hogy - Igen, el lehet menni, és itt lehet hagyni minket a tanulókkal, a nyugdíjasokkal, a szociálisan rászorultakkal.
Azaz éppen a vállalkozók felelősségére kívánta felhívni a figyelmet, és nem az országból való elmenetelre buzdított.
A Fidesz politikai dislexiás agitprop. osztályán annyit értettek meg az egészből, hogy el akarta küldeni az embereket az országból, és ezt kukorékolták reggeltől-estig, amíg egyeseknél ez jól be nem vésődött.
Egy szabad emigráns búcsúja Magyarországtól:
"Kasza László: Isten veled, Magyarország
Másodszor búcsúzom. Először 1956. november 28-án, az osztrák–magyar határon fordultam vissza egy akkor már üres őrtorony lábától, és mondtam: „Isten veled, hazám, amint lehet visszajövök.” Most Magyarországtól búcsúzom, mert ami itt van, az már nem az én hazám. Értelmemnek és érzelmeimnek egyaránt idegen. Tudom, hogy ide már csak legfeljebb látogatóba jövök vissza. Akkor, 56-ban, menekültem. Menekültem az orosz katonák, az őket behívó, a forradalmat leverő Kádár megtorló diktatúrája elől. Most önszántamból megyek. Tiltakozásul az ellen a rendszer ellen, amely ma itt uralmon van. Akkor két hónap alatt kétszázezren mentünk. Most, az utóbbi hét évben több mint félmillióan hagyták el az országot. Nem hiszem, hogy az utolsók között vagyok. Amikor először mentem, tizenkilenc éves voltam. A nagy bizonytalanságba indultam. Nem tudtam, mit hoz a jövő. Most, nyolcvanévesen tudom, hogy család, unokák, biztos egzisztencia vár. Mégis ez a szomorúbb, sokkal szomorúbb búcsú. Nem egy országtól – a magyar hazámtól búcsúzom.
Akkor egy idegen diktatúra elől menekültem. Annak csak a végrehajtói voltak magyarok. A mait magyarok hívták életre, magyarok gyakorolják. Ezt a rendszert autokratának, parancsuralmi rendszernek nevezni: eufémia. Közérthető magyar neve diktatúra. Modern, XXI. századi európai diktatúra. Ez persze különbözik a múlt századiaktól. A diktatúrák is változnak. Már Kádár diktatúrája is más volt, mint Rákosié. Tömeges kivégzések, bebörtönzések, deportálások csak az elején voltak. De változatlanul nem volt többpártrendszer, jogállamiság, sajtószabadság. Ezek hiányában az is diktatúra volt. A mai magyar rendszerből is hiányoznak a parlamenti demokrácia ezen ismérvei. Ez is diktatúra. Akkor is az, ha vannak a Fidesz mellett jelentéktelenségbe szorított, szorult pártok. Akkor is az, ha van még néhány szabadon működő hírközlő szerv, de a média kilencven százaléka a kormánypropagandát mondja, sugározza. És kössük ezt a diktatúrát is névhez, mint Horthyét, Rákosiét, Kádárét. Ez Orbán Viktor diktatúrája.
Ez számomra személy szerint azért is tragikus, mert ennek a diktátornak egykor én is támogatója voltam. A rendszerváltás előtt – mint a Szabad Európa Rádió munkatársa – számos műsort készítettem a demokratikus ellenzékről, amelynek akkor része volt az Orbán vezette Fidesz is. Vele először személyesen 1988-ban, Londonban találkoztam. Ő akkor Soros-ösztöndíjjal (amelynek megszerzésében nekem is volt kis szerepem) Oxfordban tanult. Kért, hogy rádiónk támogassa a Fideszt, mert Kádár hírközlő szervei hallgatnak a létezésükről is. Szívesen tettünk eleget kérésének. Percekkel a párt hivatalos alakuló kongresszusa után telefoninterjút készítettem Münchenből két megválasztott vezetőségi taggal, Szelényi Zsuzsannával és Fodor Gáborral. (Mindketten az elsők között voltak, akiket Orbán elüldözött a pártból.) Amikor a választások előtt már akkreditációval dolgozhattam Magyarországon, Orbán és Deutsch Tamás az én magánautómmal járt napokig választási körútra, mert a Fidesznek akkor még nem volt semmije. Én is elkísértem Orbánt Egerbe, Pécsre és több más városba. Beszédeiről, a gyűlésekről riportot készítettem, véleményét több interjúban rögzítettem. Tehát lehetőségeimhez mérten támogattam.
Először 1992 februárjában támadt nézeteltérésünk. Ott voltam azon a parlamenti ülésen, amikor Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány kereszténydemokrata közoktatási minisztere elpanaszolta: „amikor a kereszténydemokrata oldalról valamilyen vallásos vagy az egyházzal kapcsolatos megnyilvánulás hangzik el, akkor itt mögöttem a frakcióvezető elkiáltja: imához, vagy énekeljük el a Himnuszt”. Fidesz-képviselők rendszerint hosszan harsogták utána a „csuhások, térdre, imához!” felhívást. A folyosón megkérdeztem Orbántól, hogy ez mire jó. Válaszára pontosan emlékszem: „A választóink ezt akarják hallani. Te negyven évig nem voltál itthon, nem tudod, hogy itt ateista generációk nőttek fel. Nekik a papok csuhások. Utálják őket egyházukkal együtt. Nekünk ők a választóink. Ők ezt akarják hallani.” Orbán akkor büszke volt ateista voltára.
És ma? Ugyanaz az Orbán mondja: „Isten kegyelmének megnyilvánulása, hogy keresztény, hitvalló kormánya van ma Magyarországnak.” Ő magát „Isten kegyelméből” tekinti miniszterelnöknek. Úgy, mint a Habsburgok és Horthy. A diktátorok – a kommunisták és nácik kivételével – a múltban is, ma is igyekeznek biztosítani maguknak az egyház támogatását. Vlagyimir Putyin rendszeresen filmezteti magát templomban, amint az első sorban hányja magára a keresztet. Legutóbb még gyóntatója nevét és fényképét is közzétetette. Nálunk, a véres megtorlás évei után a kommunista Kádár is igénybe vette az egyház támogatását. Lefizette, beszerveztette a főpapok jelentős részét. Lékai és Paskai püspökkari elnökök idején a püspökök jelentős része beszervezett ügynök volt. (Kaptak érte autót, külföldi utazást.) Megvalósult az, amit Bulányi György piarista szerzetes történelmi előzményekre célozva a „trón és oltár szövetségének” nevezett. Kádár politikáját ezen a téren is folytatja Orbán. Támogatóra talált a magyar püspöki kar számos tagjában, mindenekelőtt annak elnökében, Erdő Péterben. Mint tudjuk, a főpap az „embercsempészés” gyanújától tartott, ha teljesíti Ferenc pápa felhívását, hogy minden plébánia fogadjon be lehetőségeihez mérten menekülteket. Kiss-Rigó László szegedi püspök pedig azzal intézte el a felhívást, hogy „Ferenc pápa nem ismeri a szegedi helyzetet”. De persze vannak olyan főpapjaink is, aki megfogadták a pápa tanácsát. Ilyen Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, aki megnyitotta a kolostor kapuit a menekültek előtt. Vagy Beer Miklós váci püspök, aki szentbeszédekben, interjúban biztat az irgalmasság keresztény elvének betartására a menekültek esetében is. És egyre több fiatal pap tesz hitet szószékről, magánbeszélgetésekben Ferenc pápa tanácsa mellett.
Nem így „Isten kegyelméből” való miniszterelnökünk, aki úgy „védte a keresztény Európát”, hogy kerítést épített a menekültek elé, és megtagadta befogadásukat. A miniszterelnök ezzel a politikával tovább mélyítette a bennünket a Nyugattól elválasztó szakadékot, amelyet nyolc év alatt megásott. Újabb lépéssel távolított el bennünket attól a Nyugattól, amelyhez tartozónak vallottuk magunkat ezer éve. Szerintem ez Orbán legnagyobb, a nemzet ellen elkövetett bűne.
A rendszerváltás utáni kormányok (Antall, Medgyessy, Horn) nagy érdeme volt, hogy a negyvenéves szovjet elnyomás után – népszavazás jó eredményével alátámasztva – ismét jelentkezhettünk a demokratikus Nyugatnál, és az befogadott bennünket. Egyenrangú, megbecsült tagjai lettünk a NATO-nak, az Európai Uniónak. Ezek a közösségek politikai és gazdasági támogatással segítették felzárkózásunkat, a negyvenéves lemaradás pótlását. Nem kérnek ezért hálát, mert magatartásukat a demokratikus rendszerek egyik alapelve, a szolidaritás megnyilvánulásának tekintik. Orbán viszont nemcsak vonakodik, hogy viszonozza ezt a szolidaritást, hanem nyolc éve folyamatosan támadja, ellenségének tekinti az EU-t és azokat, akik olyan intézményeket hoztak létre, amelyek demokratizálni próbálják a kelet-európai országok kommunista rendszerek idején zárttá tett társadalmát. Százmilliós plakátkampányokat, népszavazást, nemzeti konzultációt szervez „Brüsszel” (az EU) és az amerikai zsidó milliárdos (Soros György) ellen. Közben zsebre teszi a tőlük kapott pénzt. Dr. Radványi Miklós amerikai politológus ezért nemrég „politikai prostituáltnak” nevezte Orbánt. (Szerintem nincs igaza, mert a prostituáltak nyújtanak ellenszolgáltatást a kapott pénzért. Inkább a Fidesz rossz arcú, kövér alelnökének – akinek sajnos sohasem sikerül megjegyeznem a nevét – van igaza, aki erre mérhetetlen cinizmussal azt mondta: „mi a bajuk a kampány árával, hiszen tőlük kaptuk a pénzt”).
Orbán a nyugati kapcsolatokat a társadalom megkérdezése nélkül keletire igyekszik váltani. Három diktátort, az orosz Putyint, a kínai Hszi Csin-pinget és a török Erdog˘ant nevezte példaképének. Ezekhez köti az országot gazdasági szerződésekkel is. Külföldhöz kötődő beruházásaink közül az eddigi legnagyobb az orosz építésű és orosz hitelből finanszírozott Paks. Nagyságrendben megközelíti a Kínával tető alá hozott szerződés a Budapest–Belgrád vasútvonal megépítéséről. Szakemberek szerint mindkét szerződés – amely a diktatúrák jól bevált módszere szerint titkosított – az orosz, illetve a kínai fél számára előnyös. A magyarok csak azt tudják, hogy a felvett kölcsönt nekik kell visszafizetni kamatostul.
Ami a szövetségi rendszerünket illeti, azt látjuk, hogy még a Nyugat-Európával szembeni csoportosulásként szervezett V4-tagok is lassan kihátrálnak a legradikálisabb Orbán mögül. Fico szlovák miniszterelnök kijelentette: „Ha a V4 és az EU közül kellene választanom, az EU-t választanám.” A balti országoknak és a románoknak, bolgároknak is fontosabb a NATO jelentette biztonság, valamint az EU-tól kapott milliárdos támogatás, mint az, amit Putyin helyez kilátásba: „Megint jöhetünk negyven évre.” És a többi V4 államban a lakosság is kinyilvánítja elégedetlenségét kormányával szemben. A lengyelek tízezrei újból utcára mentek, és tiltakoztak a Kaczyński-rendszer jogállamot felszámolni készülő új törvényei ellen. Bulgáriában és Romániában az egyre jobban elharapódzó korrupció kényszerített a napokban is utcai tüntetésre tízezreket.
És nálunk? Semmi. Csend. Úgy tűnik, nincs kifogásunk az ellen, hogy a lakosság egynegyede a létminimum alatt él. Gyerekek ezrei csak egyszer esznek naponta: amikor ebédet kapnak az iskolában. Az utcán ebben a hidegben is százas sorok állnak egy tál levesért. Hajléktalanok fekszenek az utcán rongyokba bugyolálva. A jelek szerint bennünket nem zavar, hogy évek óta padlón az egészségügy. (A kórházban esetleg éveket kell várni egy operációra, vidéken betöltetlen minden második, harmadik háziorvosi rendelő.)
Engedjék meg, hogy itt egy személyes történet erejéig megszakítsam a gondolatmenetet: egy volt rádiós kollégámmal találkoztam néhány nappal ezelőtt Münchenben. Laci a rendszerváltás után családjával együtt hazaköltözött. Eladta lakását, Budapesten vásárolt újat. „Mi van, öreg, visszalátogatsz?” – kérdeztem. Igen, mondta, „de nem látogatóba, hanem visszaköltöztünk. Tudod, már öregek vagyunk, gyakran szorulunk orvosra. Ilinek, a feleségemnek csípőoperációra volt szüksége. Azt mondták, két-három év a várakozási idő. Erre eladtunk ott mindent, visszajöttünk Münchenbe. Itt egy hét bejelentkezés után megoperálták. Egyébként Magyarországon érezte magát, mert magyar volt az orvos, aki operálta, és a két ápolónő is.”
Folytassuk.
Oktatáspolitikánk eredményeként gyerekeink tudása nemzetközi viszonylatban a leggyengébbek között van. A korrupció az eget meszeli. Kevés kivétellel mindenki ott lop, ahol tud. (A tanító krétát.) Az iparban, kereskedelemben csak olyan cég kap megbízást, amelyiknek tulajdonosa közel van a tűzhöz. Érts: Orbán család, baráti kör. Senkit nem zavar, hogy egy gázszerelő két év alatt milliárdos lett, mert jó faluban lakik. Vannak, akik minden bűnt elkövethetnek, büntetés nem jár érte. Következmények nélküli ország vagyunk.
És mindezt hangos szó nélkül tűri a népünk. Mindig is tűrte. Aztán százévenként, amikor végleg betelt a pohár, felkelt, lerázta magáról zsarnokait. A következő generációk az ő hősiességükből éltek, élnek. Erre hivatkoznak: „megvédtük Európát, a kereszténységet”. Most is védjük Orbán vezetésével. Nekünk mindig vezér kellett, kell. Legyen az osztrák császár, Horthy, Kádár vagy Orbán. Mindig kell valaki, aki megmondja, hogy merre van az arra. Kell valaki, aki szentül ígéri, hogy megvéd bennünket akkor is, ha nincs kitől. Majd kreál ellenséget. Most éppen Brüsszel az, meg Soros.
Pedig sok okos ember él Magyarországon. Hétköznapi emberek, értelmiségiek, írók, újságírók, akik naponta elmondják, megírják, hogy mi a rossz, mi tűrhetetlen, min kell változtatni. Csak senki vagy legfeljebb nagyon kevesen figyelnek rájuk.
Hát ezért megyek el. Felszámoltam itteni egzisztenciámat. Eladtam budai lakásomat, töröltettem bankszámlámat. Nagyon fáj a búcsú a régi barátoktól, hiszen legtöbbjüket még ellenzéki idejükből ismerem. Ma is büszke vagyok rájuk. Nehezen válok el volt tévés kollégáktól, kedves szomszédaimtól is. (Az utóbbiakhoz Magyarországon szokatlan kapcsolat fűz: politikai kérdésekben egyáltalán nem értünk egyet. Ezen a téren huszonöt év alatt egy centivel sem kerültünk közelebb egymáshoz. Mégis nagyon jó barátok vagyunk. Tudom, maradunk is.)
Diktatúrában születtem (Horthy). Gyerekkoromat diktatúrában éltem (Rákosi). Diktatúra elől menekültem (Kádár). Attól fogva demokráciában éltem. Olyan társadalomban, amely a múlt század egyik legborzalmasabb diktatúrájából nőtt ki. Megéltem, hogy egyetemi kollégám, diákotthoni szobatársam kérdezte szüleit: „Ti mit csináltatok akkor?” Követelte a választ. Aztán ez a korosztály teremtette meg mára Európa legdemokratikusabb társadalmát, a mai Németországot ezzel a jelszóval: „soha többé diktatúrát!” Szerencsés ember vagyok. Életem nagy részét ebben az országban éltem.
A kilométerek számát tekintve nem megyek messzire. Mégis egy másik világba. Európába. És ahogy Konrad Adenauer mondta, „Európa a demokratikus nemzetek hazája”. Tehát mégis hazamegyek. Lélekben természetesen magyar maradok, hiszen „magyarul tanított imádkozni anyám”. Ha akarnék, sem tudnék más lenni. Örülök minden magyar sikernek tudományban, művészetben, irodalomban. Most annak, hogy Borbély Alexandra nyerte a legjobb színésznőnek járó díjat az Európai Filmfesziválon. Megdobban a szívem, ha magyar szót hallok Münchenben, a villamoson. Ez is így marad. Meg az is, hogy amíg élek, gyűlölöm a diktatúrát."
(megjelent az ÉS 2017 51/52. számában)"
(megjelent az ÉS 2017 51/52. számában)"
Besegítenek az Országos Választási Irodának
A választási részvételre és az ezzel kapcsolatos teendőkre való felhívás (pl. regisztráció) az Országos Választási Iroda (ma már biztos ezt is Nemzetinek hívják) feladata. Orbán Viktor feltehetően a Fidesz jelöltjeként indul a 2018-as Országgyűlési Választásokon, így ez a felhívása pártpolitikai tevékenységnek számít, a levélküldés költségei részei a Fidesz 2018-as választási költségvetésének. Ha nem a Fidesz költségvetésében számolják el, akkor túl azon, hogy ez a választási folyamatba való ízléstelen beavatkozás visszaélés a betöltött hatalmi pozícióval, ráadásul egyben tiltott pártfinanszírozást is jelent, amit újabban sem az Állami Számvevőszék (ez még nem nemzeti?), sem a Fidesz (ezek szerint az sem nemzeti) nem támogat, mi több mélységesen elítél és büntet.
A kormány 204 millióból emlékezteti a határon túliakat, hogy jövőre szavazni kell
2017. december 26., kedd
Tűzoltók állatokat mentenek (néhány cikk és kép)
Amikor a tűzoltók nem kapják meg az őket megillető elismerést, eszembe jut az az eset, amikor a Józsefvárosban testületi ülés alatt vihar támadt, két tűzoltó pont az ülésteremmel szemközti iskola tetejére felment megigazítani az időközben meglazult tetőt, akkor a szél megemelte azt, és mindketten a földre zuhantak a negyedik emelet magasságából, azonnal szörnyethaltak, vagy amikor vidéki néni százkilós disznaja beesett a pöcegödörbe és a helyi tűzoltó mászott be az állatot kimenteni, ezzel a néninek a vagyonkáját védeni.
Mára hivatalosan már a becsületes nevüket sem tarthatták meg, besorolták őket a Katasztrófavédelem alá. A köznyelv továbbra is őrzi a tűzoltó nevet!
A petárdázásról - Hanyatló nép amely.....
Jó néhány évvel ezelőtt az egyik józsefvárosi intézmény vezetőjének - egy csinos fiatal lánynak - az arcát marta meg a saját kutyája, mert megijedt a ház körül dúló petárdázástól.
Időnként látni "bátor" petárdázókat, amint kihajítják az ablakon a petárdát, aztán gyorsan elbújnak a függöny mögé, vagy olyat aki képtelen megérteni, hogy a Rózsák terén végképp nem kellene petárdázni, mert a szívbetegek osztálya pont a tér felőli oldalon van.
Láttam a Blaha Lujza téri aluljáróban Szilveszter éjjelén kettős sorban felállni valami gazember társaságot, csak közöttük lehetett elmenni, és minden elhaladó lábához petárdát vágtak. Hasonlóan emelkedett "szórakozásnak" voltam tanúja a Móricz Zsigmond téren, itt egy kis szünet volt a járókelők között, az egyik garázda elunta magát, hogy nincs mit csinálni, és a cimborája kapucnijába dobta a petárdát. Mondjuk, helyettem is elverte az idiótáját.
Évek óta nem sétálok Szilveszter éjjelén a városban, napközben se nagyon, semmi szükségem rá, hogy szétbombázzák a lelki békémet.
Még gyerekkoromban olvastam egy könyvet (Thomas Mayne Reid A fehér törzsfőnök), Mexikóban játszódott, abban volt egy megjegyzés: - "Hanyatló nép az, amelyik a tűzijátékot kedveli." Nekem ennyi egy életre elég volt tűzijátékból és kapcsolt részeiből, de nem is tudtam felfedezni a nyilvános pénzégetés és a robbantgatás mi öröm lehet benne.
Időnként látni "bátor" petárdázókat, amint kihajítják az ablakon a petárdát, aztán gyorsan elbújnak a függöny mögé, vagy olyat aki képtelen megérteni, hogy a Rózsák terén végképp nem kellene petárdázni, mert a szívbetegek osztálya pont a tér felőli oldalon van.
Láttam a Blaha Lujza téri aluljáróban Szilveszter éjjelén kettős sorban felállni valami gazember társaságot, csak közöttük lehetett elmenni, és minden elhaladó lábához petárdát vágtak. Hasonlóan emelkedett "szórakozásnak" voltam tanúja a Móricz Zsigmond téren, itt egy kis szünet volt a járókelők között, az egyik garázda elunta magát, hogy nincs mit csinálni, és a cimborája kapucnijába dobta a petárdát. Mondjuk, helyettem is elverte az idiótáját.
Évek óta nem sétálok Szilveszter éjjelén a városban, napközben se nagyon, semmi szükségem rá, hogy szétbombázzák a lelki békémet.
Még gyerekkoromban olvastam egy könyvet (Thomas Mayne Reid A fehér törzsfőnök), Mexikóban játszódott, abban volt egy megjegyzés: - "Hanyatló nép az, amelyik a tűzijátékot kedveli." Nekem ennyi egy életre elég volt tűzijátékból és kapcsolt részeiből, de nem is tudtam felfedezni a nyilvános pénzégetés és a robbantgatás mi öröm lehet benne.
2017. december 24., vasárnap
A keresztényüldözés kormányzati kiterjesztése
Nem bírta ki Orbán Viktor, hogy ne rondítson bele a karácsonyi ünnepekbe is. Megbízta beszédíróit, írjanak egy karácsonyi cikket a nevében, természetesen a lényeg megint a világ elleni küzdelem, a kizárólag az ő vízióiban megjelenő ellenség elleni szabadságharc szellemének ébren tartása.
"…a szabadságharcot meg kell vívnunk a butasággal szemben, a konzervatív állóvízzel szemben, az agresszív pártpolitikával szemben, a gyávasággal szemben, a jobbágy alázattal szemben, a tétlenséggel szemben, a butasággal szemben, a lustasággal szemben, a reménytelenséggel szemben, van lehetőség a szabadságért harcolni még számos (területen)….”
- mondta Hankiss Elemér ebben a mára elérhetetlenné vált interjúban.
Megint harcra - hangoztatott szándékuk szerint, minden eddiginél nagyobbra - készül a kormányzat, megígérték "ez a harc lesz a végső!" És még mindig nem Hankiss Elemér iránymutatását követik.
"...s én térde közt, hadarva szavalok,
hogy győznek mindenütt a magyarok..."
(Kosztolányi Dezső)
hogy győznek mindenütt a magyarok..."
(Kosztolányi Dezső)
Új és új jelentéseket kapunk, amelyekből megtudhatjuk, újra győztünk, ezek szerint én is. Az persze nem derül ki a győzelmi jelentésekből, kit is győztünk le valójában, mi lett az ellennel, mi volt a győzelem ára, és mi lesz így velünk. Talán először magunkat kellene legyőznünk, mindjárt másképp jelenhetnénk meg a világban is, és önmagunk előtt is.
Persze nem szeretnék abban tetszelegni, hogy a Hankiss Elemér által javasolt szabadságharcon én már túljutottam, de iránymutatásként mindig előttem maradnak a szavai.
Orbán zavaros írása Karácsonykor:
Meg kell védenünk a keresztény kultúrát
http://magyaridok.hu/belfold/meg-kell-vedenunk-kereszteny-kulturat-2609896/
Meg kell védenünk a keresztény kultúrát
http://magyaridok.hu/belfold/meg-kell-vedenunk-kereszteny-kulturat-2609896/
- .-
Magyar Idők, Pesti Srácok, megyei lapok internetes oldala - Orbán vezényletével kiteljesedik a magyarországi keresztényüldözés, a hitükben elkötelezettek kiforgatása önmagukból. Ennek mi értelme van és a KDNP nevű izé (a betűszó "K" betűje "keresztényt" akarna jelenteni!), vagy a katolikus egyház miért asszisztál ehhez? Ki érti ezt?
És akkor most védjük meg a kereszténységet Magyarországon is
http://valasz.hu/publi/es-akkor-most-vedjuk-meg-a-keresztenyseget-magyarorszagon-is-126845
És akkor most védjük meg a kereszténységet Magyarországon is
http://valasz.hu/publi/es-akkor-most-vedjuk-meg-a-keresztenyseget-magyarorszagon-is-126845
2017. december 23., szombat
Ne ebben legyenek következetesek!
Találtam, dühítő! Ezt csinálják azóta is, hogy kiadták a jelszót: "Hajléktalanok, menjetek haza!"
"Hát ez. HÁT EZ!!!!!
Ilyen nincs a földön.
Idén karácsonykor valami igazán jót akartam csinálni. Segíteni több száz, vagy akár több ezer embernek, ha még csak egy kis ideig is, de legalább segíteni nekik, karácsony idején.
Mivel ételkiszállító cégem van és rendelkezésemre áll egy egész konyha, így adta magát, hogy idén karácsonykor bizony étel osztást fogok szervezni valamelyik nagyobb budapesti téren az arra rászorulóknak.
Megszületett a döntés és elkezdtük szervezni az ételosztást. Mindenki tette a dolgát, beszereztünk mindent ami szükséges, hogy ez megvalósulhasson. A konyhával lebeszéltük, hogy milyen levest fogunk adni milyen főétellel, már az alapanyagokat is megrendeltük, így hát nem maradt más hátra, mint területfoglalási engedélyt kérnünk.
Bemegyek az önkormányzathoz a szükséges papírokért és itt valami olyan történt, amit egészen egyszerűen még most sem vagyok képes feldolgozni.
Kitöltöm a területfoglalási engedélyhez szükséges igénylőlapot, befizetem hozzá az illetéket is és beadom a papírokat az ablakon, mire a nő megkérdezi, mihez szeretnék engedélyt kérni? Mondom ételt szeretnénk osztani, erre a nő a következőket mondja.
„FIATALEMBER. NEM FOG ÉTELOSZTÁSHOZ ENGEDÉLYT KAPNI JOBB HA ELŐRE SZÓLOK, MERT A KORMÁNY NEM AKARJA, HOGY AZ EMBEREK ANNYI SZEGÉNY EMBERT LÁSSANAK AZ UTCÁN EGY HELYEN”
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Azt a BDSKRVSTNT.
- Ez most valami vicc vagy teljesen komoly? Kérdezem a nőt.
- Ezt kaptuk utasításba. Nem adhatunk ki engedélyt ételosztáshoz köztereken.
Itt azért kellett pár perc amíg magamhoz térek, de tovább kérdezek.
- Minden feltételnek és előírásnak megfelelünk. Mi alapján fogják elutasítani a kérelmünket?
- Nem utasítják el fiatalember, hanem elnapolják a döntést határozatlan ideig.
Tehát hadd összegezzem. Az önkormányzat nem ad területfoglalási engedélyt karitatív ételosztáshoz még akkor sem, ha minden feltételnek, szabályozásnak, és előírásnak megfelelünk, mert a kormány nem akarja, hogy az emberek annyi szegény embert lássanak az utcákon.
És itt padló és azt mondom, ilyen ország pedig nincs.
Magyarországon az egészséges demokrácia több sebből vérzik és a döntések, amik az elmúlt években születtek erősen megkérdőjelezhetőek, ezzel mindenki tisztába lehet, akik csak minimálisan követik a híreket, BBC normatívákat a közmédiában már meg sem említem.
Na de hogy intézményes keretek között akadályozzák meg az elesettek és a rászorultak megsegítését azok számára, akik ha csak egy kicsit is, akár csak egy tál meleg étellel is, de segíteni szeretnének azokon akinek ez igen is sokat jelentene, na az már tényleg kurvára túl megy minden határon.
Én ezt egyszerűen még most sem hiszem el, hogy ez megtörténhet. Nem csak Európa közepén, hanem bárhol máshol a világon!
forrás : Gábor Vizi"
innen: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=750147611745945&set=a.614180855342622.1073741835.100002521401659&type=3
Idén karácsonykor valami igazán jót akartam csinálni. Segíteni több száz, vagy akár több ezer embernek, ha még csak egy kis ideig is, de legalább segíteni nekik, karácsony idején.
Mivel ételkiszállító cégem van és rendelkezésemre áll egy egész konyha, így adta magát, hogy idén karácsonykor bizony étel osztást fogok szervezni valamelyik nagyobb budapesti téren az arra rászorulóknak.
Megszületett a döntés és elkezdtük szervezni az ételosztást. Mindenki tette a dolgát, beszereztünk mindent ami szükséges, hogy ez megvalósulhasson. A konyhával lebeszéltük, hogy milyen levest fogunk adni milyen főétellel, már az alapanyagokat is megrendeltük, így hát nem maradt más hátra, mint területfoglalási engedélyt kérnünk.
Bemegyek az önkormányzathoz a szükséges papírokért és itt valami olyan történt, amit egészen egyszerűen még most sem vagyok képes feldolgozni.
Kitöltöm a területfoglalási engedélyhez szükséges igénylőlapot, befizetem hozzá az illetéket is és beadom a papírokat az ablakon, mire a nő megkérdezi, mihez szeretnék engedélyt kérni? Mondom ételt szeretnénk osztani, erre a nő a következőket mondja.
„FIATALEMBER. NEM FOG ÉTELOSZTÁSHOZ ENGEDÉLYT KAPNI JOBB HA ELŐRE SZÓLOK, MERT A KORMÁNY NEM AKARJA, HOGY AZ EMBEREK ANNYI SZEGÉNY EMBERT LÁSSANAK AZ UTCÁN EGY HELYEN”
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Azt a BDSKRVSTNT.
- Ez most valami vicc vagy teljesen komoly? Kérdezem a nőt.
- Ezt kaptuk utasításba. Nem adhatunk ki engedélyt ételosztáshoz köztereken.
Itt azért kellett pár perc amíg magamhoz térek, de tovább kérdezek.
- Minden feltételnek és előírásnak megfelelünk. Mi alapján fogják elutasítani a kérelmünket?
- Nem utasítják el fiatalember, hanem elnapolják a döntést határozatlan ideig.
Tehát hadd összegezzem. Az önkormányzat nem ad területfoglalási engedélyt karitatív ételosztáshoz még akkor sem, ha minden feltételnek, szabályozásnak, és előírásnak megfelelünk, mert a kormány nem akarja, hogy az emberek annyi szegény embert lássanak az utcákon.
És itt padló és azt mondom, ilyen ország pedig nincs.
Magyarországon az egészséges demokrácia több sebből vérzik és a döntések, amik az elmúlt években születtek erősen megkérdőjelezhetőek, ezzel mindenki tisztába lehet, akik csak minimálisan követik a híreket, BBC normatívákat a közmédiában már meg sem említem.
Na de hogy intézményes keretek között akadályozzák meg az elesettek és a rászorultak megsegítését azok számára, akik ha csak egy kicsit is, akár csak egy tál meleg étellel is, de segíteni szeretnének azokon akinek ez igen is sokat jelentene, na az már tényleg kurvára túl megy minden határon.
Én ezt egyszerűen még most sem hiszem el, hogy ez megtörténhet. Nem csak Európa közepén, hanem bárhol máshol a világon!
forrás : Gábor Vizi"
innen: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=750147611745945&set=a.614180855342622.1073741835.100002521401659&type=3
Kellemes Ünnepeket!
Minden kedves rokonomnak, barátomnak és ismerősömnek áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánok!
Baráti öleléssel és szeretettel
István
Brüsszel nélkül...
Persze akad olyan is, aki nagy hangosan másképp akarja látni!
"Brüsszel nélkül összeomlott volna a magyar gazdaság
Az uniós támogatások tartották a víz felett a magyar gazdaságot az első, 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban. A támogatások nélkül csökkent volna a GDP és az ország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól sem. A beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt.
Az uniós támogatások tartották a víz felett a magyar gazdaságot az első, 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban. A támogatások nélkül csökkent volna a GDP és az ország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól sem. A beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt.
Nagy reményekkel tekintett a magyar kormány és a társadalom jelentős része a 2004-es uniós csatlakozás után indított első teljes uniós támogatási ciklusra. A várható pénzesőtől az ország gazdaságának modernizálását, kedvező társadalmi változásokat, az életszínvonal és életminőség javulását vártak. A kitűzött célokból szinte semmi nem teljesült, a 14 ezer milliárd forintnyi támogatás arra volt elég, hogy a magyar gazdaságot a víz felszíne felett tartsa, de érdemi változásokra már kevés volt, azok nem megfelelő felhasználása miatt. Így Magyarország felzárkózása lelassult, sőt visszájára is fordult - ez derül ki abból a tanulmányból, amit Miniszterelnökség felkérésére KPMG Tanácsadó Kft. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített a 2007 és 2013 közötti európai uniós támogatási programokról."
(bővebben a hivatkozott cikkben)
Brüsszel nélkül összeomlott volna a magyar gazdaság
2017. december 21., csütörtök
Mark Twain idézetek
"Légy jó, és magányos leszel."
"Ha az igazat mondod, nem kell emlékezned semmire."
"A két legfontosabb nap az életedben az, amikor megszületsz, és az, amikor megtudod, miért."
"Mindig legyél tisztességes! Ez majd sok embernek örömet okoz, a többi pedig megdöbben."
"Nem az sodor bajba, amit nem tudsz, hanem amit holtbiztosan tudsz, csak épp rosszul."
"Valahányszor a többség pártján találod magad, ideje megállnod és eltöprengened."
"Ha Jézus most köztünk lenne, biztos lenne egy dolog, ami nem szeretne lenni - keresztény."
"Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni."
"Vannak írott törvények - ezek mulandóak; de vannak íratlan törvények is - azok örök érvényűek."
"Az egyik rendszer oltárterítője a következő lábtörlője."
"A szellemes visszavágás olyasvalami, ami huszonnégy órával később jut az ember eszébe."
"A kedvesség az a nyelv, amelyen a süket hallani tud, a vak pedig látni."
"Semmi sem igényli annyira a változtatást, mint mások szokásai."
"Becsületes ember nem tartja meg magának a lopott csókot, hanem azonnal visszaadja."
"Időnként elmegyek az orvoshoz, és megvizsgáltatom vele magam, mert az orvos is élni akar. Aztán elmegyek a gyógyszertárba, és kiváltom az orvosságot, mert a patikus is élni akar. Aztán a gyógyszert a csatornába öntöm - mert én is élni akarok."
"A ráncok csak azt jelzik, hol a mosoly helye."
"Az élet sokkal, de sokkal boldogabb lenne, ha 80 évesen születnénk, és onnan közelítenénk fokozatosan a 18 felé."
"Ha magunkhoz veszünk egy éhező kutyát, és ellátjuk minden jóval, nem fog megharapni. Ez a legfőbb különbség a kutya és az ember között."
"A legjobb módszer önmagunk felvidítására, ha felvidítunk valaki mást."
Mark Twain
Idézetek tovább:
https://www.citatum.hu/szerzo/Mark_Twain
https://www.citatum.hu/szerzo/Mark_Twain
2017. december 20., szerda
Nem változtak azóta sem
Előállították a diákok szószólóit, ez komoly hiba volt a döntéshozók részéről. Úgy látszik a rendőrség vezetőinek romlik a tűrőképessége. 2006. október 23.-án egy félnapos kukaborogatással, autófelgyújtással, utcai randalírozással változatossá tett szabadtéri fogócskázás után akkor szakadt el a cérna, amikor a rendőrsorfallal szemben beindítottak egy tankot és az ideiglenes hadi nosztalgiaparkból feléjük fordítottak egy ágyút. Utólag lehet mondani, ezt is tűrni kellett volna.
Most pár óra után néhány ezer középiskolás diák kulturált mederben tartott felvonulása, érdemi vitaképes felszólalása vált tűrhetetlenné. Úgy emlékszem, eleve flash mobnak hirdették meg a demonstrációt, a korábbi vélekedések alapján ebbe bele se lehetne avatkozni.
Be akarták vetni az aggódó szülőket, kisfiam/kislányom ne menj tüntetni, mert téged is elvisz a rendőr.
Ezzel csak növelték a fiatalok elszántságát, és ellenállását! Ezt miért nem lehet előre látni? Miért nem lehet tárgyalni, és megegyezésre jutni?
2012. december 20.-i bejegyzésem
Most pár óra után néhány ezer középiskolás diák kulturált mederben tartott felvonulása, érdemi vitaképes felszólalása vált tűrhetetlenné. Úgy emlékszem, eleve flash mobnak hirdették meg a demonstrációt, a korábbi vélekedések alapján ebbe bele se lehetne avatkozni.
Be akarták vetni az aggódó szülőket, kisfiam/kislányom ne menj tüntetni, mert téged is elvisz a rendőr.
Ezzel csak növelték a fiatalok elszántságát, és ellenállását! Ezt miért nem lehet előre látni? Miért nem lehet tárgyalni, és megegyezésre jutni?
2012. december 20.-i bejegyzésem
Amit szabad a Fidesznek.....
Több ellenzéki párt kapott levelet az Állami Számvevőszéktől, amelyekben kedvezményesen bérbe vett ingatlanokra való hivatkozással az ÁSZ szerint megvalósították a tiltott pártfinanszírozást, így néhány milliós büntetést róttak ki rájuk. A büntetés összege az ÁSZ által titkolt számítás szerinti kedvezmény duplája, mivel az úgy nevezett "tiltott pártfinanszírozás" miatt a következő évi támogatásból ugyanilyen összeget vissza kell tartson a Magyar Államkincstár. Fellebbezésre lehetőség nincs.
Ezzel a büntetéssel nem az érintett ellenzéki pártok anyagi ellehetetlenítése a cél, mint a Magát Jobbiknak Nevező Párt esetében, hanem a mögé felépíthető kommunikáció. Azaz a választásokig folyamatosan el lehet majd mondani, ezek korrupt, megvehető pártok, lám tiltott pártfinanszírozásban részesítették saját magukat, és ez teljes mértékben függetleníthető lesz a tényleges helyzettől, és attól is az érintett ellenzéki pártok be tudták-e bizonyítani az ÁSZ-nak az igazukat.
Volt már olyan, hogy választások előtt tartóztatott le Orbán Viktor főügyésze koholt vádakkal szocialista képviselőt. A hatás érvényesült, később a képviselőt felmentették, a Fidesz közben a gengszter-politikai hasznot learatta.
Tiltott pártfinanszírozásban - az említetteknél összehasonlíthatatlanul többszörös nagyságrendben - természetesen a Fidesz részesül, csak éppen a kormány által finanszírozott "Tájékoztató kampánynak", a kormány által kiírt népszavazásnak, vagy úgy nevezett "Nemzeti konzultációnak" hívják őket, de ebbe a kategóriába tartozik - szerintem - a közmédia eltorzítása, tv-k, rádiók, újságok megvásárlása és a Fidesz propagandájának a szolgálatában állítása is, kormányzati hátterű finanszírozással együtt, hogy a választások alkalmával le nem számlázott plakátokról és az álcivil szerzeteknek közvetve vagy közvetlenül juttatott százmilliókról már ne is beszéljünk.
Mi lenne a Fidesszel, ha az ÁSZ következetes lenne, és ezt a százmilliárdos nagyságrendet is kitevő bújtatott támogatást mind felszámítaná nekik?
Nagyon szereti a Fidesz kikérni magának - a szerinte mások által vele szemben gyakorolt - kettős mércét. Ez is szép példája, hogy a kétlelkű megítélésben ők mennek el a legmesszebb.
Régóta tudjuk, a Fidesz mindig azzal támad másokat, amit a legnagyobb mértékben és a legellenszenvesebb formában éppen ő követ el!
Ezzel a büntetéssel nem az érintett ellenzéki pártok anyagi ellehetetlenítése a cél, mint a Magát Jobbiknak Nevező Párt esetében, hanem a mögé felépíthető kommunikáció. Azaz a választásokig folyamatosan el lehet majd mondani, ezek korrupt, megvehető pártok, lám tiltott pártfinanszírozásban részesítették saját magukat, és ez teljes mértékben függetleníthető lesz a tényleges helyzettől, és attól is az érintett ellenzéki pártok be tudták-e bizonyítani az ÁSZ-nak az igazukat.
Volt már olyan, hogy választások előtt tartóztatott le Orbán Viktor főügyésze koholt vádakkal szocialista képviselőt. A hatás érvényesült, később a képviselőt felmentették, a Fidesz közben a gengszter-politikai hasznot learatta.
Tiltott pártfinanszírozásban - az említetteknél összehasonlíthatatlanul többszörös nagyságrendben - természetesen a Fidesz részesül, csak éppen a kormány által finanszírozott "Tájékoztató kampánynak", a kormány által kiírt népszavazásnak, vagy úgy nevezett "Nemzeti konzultációnak" hívják őket, de ebbe a kategóriába tartozik - szerintem - a közmédia eltorzítása, tv-k, rádiók, újságok megvásárlása és a Fidesz propagandájának a szolgálatában állítása is, kormányzati hátterű finanszírozással együtt, hogy a választások alkalmával le nem számlázott plakátokról és az álcivil szerzeteknek közvetve vagy közvetlenül juttatott százmilliókról már ne is beszéljünk.
Mi lenne a Fidesszel, ha az ÁSZ következetes lenne, és ezt a százmilliárdos nagyságrendet is kitevő bújtatott támogatást mind felszámítaná nekik?
Nagyon szereti a Fidesz kikérni magának - a szerinte mások által vele szemben gyakorolt - kettős mércét. Ez is szép példája, hogy a kétlelkű megítélésben ők mennek el a legmesszebb.
Régóta tudjuk, a Fidesz mindig azzal támad másokat, amit a legnagyobb mértékben és a legellenszenvesebb formában éppen ő követ el!
2017. december 18., hétfő
Elhaló kormányzati szlogenek
Elhalnak a kormányzati szlogenek. Emlékszünk még, volt olyan, hogy "Magyarország jobban teljesít". Ha a nyugdíjak oldaláról nézzük, akkor ebből az elmúlt hét évben semmi sem volt igaz, hiszen a gazdaság növekedése alapján járó nyugdíjprémiumot csak 2017-ben - fél évvel a választások előtt - kaptak a nyugdíjasok, akkor is olyan gazdasági többletből, a GDP olyan növekménye alapján, amelynek forrása az Orbán-kormány által folyamatosan szidalmazott, becsmérelt és köpködött Európai Unió által nyújtott támogatás volt. Egyébként ebben az évben is recesszióban lett volna a gazdaság.
"Magyarország erősödik!", tavaly ezt a harsogta a kormányzati propaganda. Jó, jó, de mihez képest?
Úgy látszik - kivételesen - önkritikusak lettek a fiúk. Magukba néztek, rájöttek már nem mondhatják azt, hogy "Magyarország jobban teljesít", hiszen annyi számunkra kedvezőtlen értékelés, helyzetromlásról szóló adat jelent meg az utóbbi időben. Tavaly azt mondták "erősödik". Valóban, egy súlyos betegség után, ha valaki talpra áll, tesz két-három lépést, majd visszahanyatlik, elmondhatjuk, javult az állapota, lám-lám már erősödik.
Ez a szlogen sem jelent az égvilágon semmit, hiszen mihez képest erősödik?
Ez a szlogen sem jelent az égvilágon semmit, hiszen mihez képest erősödik?
Mára maradt a háttérhatalmak összeesküvése Magyarország ellen, amit Soros György nevével személyesítenek meg. Egy jó ideje lemondtak a gondolkodásról, szükségtelennek tartják az érvelést, a tényekkel való szembenézést, mindenre egy válaszuk van - Soros.
A fizikában azt tanultuk minden test a legalacsonyabb energiaállapot elérésére törekszik, ők úgy gondolják elérték mindenben a minimum szintet. Itt megpihenhetnek.
Madonna vallomása
Madonna vallomása Jaksity Kata tolmácsolásában (forrás: Jaksity Kata facebook oldala):
"Íme egy kötelező olvasmány a hétvégére! Vagy akár meg is nézhetitek Madonnát, mert úgy még erősebb a beszéde. Iszonyú nagy igazságokat mond ki, minden szava igaz. Mert az van, hogy még mindig rohadt nehéz nőként a konyhán kívül bárhol máshol, főleg a munkában érvényesülni...sajnos sokszor a saját partnerével is meg kell ezen küzdenie egy nőnek...és erre rá is mehetnek házasságok...na, de a munka világában végképp...kőkemény munka, rengeteg pofonnal tarkítva...mással sem találkoztam a médiában sem...abban a pillanatban, hogy nemcsak egy tárgy, egy végrehajtó akarsz lenni egy műsorban, hanem kiderül, hogy gondolataid vannak, ötleteid, sőt szembemennél az elképzeléseikkel, mert más utat látsz jobbnak, már megzavarodnak, nem tudják kezelni a helyzetet és inkább megsimogatják a buksidat, hogy jól van, ezt majd mi tudjuk, te csak csináld, amit mondunk...arról nem beszélve ha saját műsort akarsz gyártani...Tisztelet a kivételnek...volt természetesen ilyen is...csak sajnos még mindig ritka. Sokkal inkább emlékszem arra, hogy ha az ötletembe valami pasit nem vontam be, akkor meg sem nyíltak a döntéshozói ajtók...és csodálkoznak, hogy a vezetői pozícióban lévő nők többsége milyen kemény...mit csodálkoznak...másképp még mindig nem is juthatnának oda...csodálkoznak, hogy Madonna miért választotta sokszor a botránykeltést...hát íme, elmondja:
"Itt állok előttetek, lábtörlőként. Akarom mondani, női előadóként.
Köszönöm, hogy méltányoltátok, amiért 34 éven keresztül képes voltam folytatni a karrieremet minden kirívó nőgyűlölet, szexizmus, az állandó zaklatás és könyörtelen erőszak ellenére.
Köszönöm, hogy méltányoltátok, amiért 34 éven keresztül képes voltam folytatni a karrieremet minden kirívó nőgyűlölet, szexizmus, az állandó zaklatás és könyörtelen erőszak ellenére.
Amikor kezdtem, még nem volt internet, így a szemembe kellett ezeket mondaniuk. Nagyon kevés embert kellett visszaoltanom, az egy egyszerűbb világ volt.
Amikor először New York-ba költöztem, még tinédzser voltam. 1979-et írtunk és New York nagyon félelmetes hely volt. Az első évben fegyvert fogtak rám, a torkomnak kést szorítva erőszakoltak meg egy háztetőn, és olyan sokszor törtek be a lakásomba és raboltak ki, hogy már inkább be sem zártam az ajtót. A következő években szinte az összes barátomat elvitte az AIDS, kábítószerek vagy lövöldözés. El tudjátok képzelni, hogy ezek a nem várt események nem csak abban segítettek, hogy azzá a merész nővé váljak, aki most előttetek áll, hanem arra is emlékeztettek, hogy sebezhető vagyok, és ebben az életben nincs igazi biztonság, csak a magadba vetett hit. És hogy nem én birtoklom a tehetségemet, nem birtoklok semmit, minden, amim van, Isten ajándéka. És még a legelbaszottabb dolog, ami történt velem, az is egy ajándék volt, hogy megtanítson valamire és még erősebbé tegyen.
Az év nője díját vehetem át, így megkérdeztem magamtól, mit tudok elmondani arról, milyen nőként a zeneiparban, mit tudok elmondani arról, milyen nőnek lenni? Amikor elkezdtem dalokat írni, nem gondolkodtam gender-specifikus módon, nem gondolkodtam a feminizmusról. Csak művész akartam lenni. Természetesen inspirált Debbie Harry, Chrissie Hynde és Aretha Franklin.
De az igazi múzsám David Bowie volt. Ő a férfi és női szellemet is megtestesítette, és ez nekem meg is felelt. Elhitette velem, hogy nincsenek szabályok. De tévedtem. Akkor nincsenek szabályok, ha fiú vagy. Ha lány vagy, a játékot kell játszanod.
Hogy mi ez a játék? Az megengedett, hogy szép legyél és aranyos és szexi, de ne viselkedj túl okosan. Ne legyen véleményed, legalábbis ne olyan, ami kilóg a status quo diktálta sorból. Az megengedett, hogy a férfiak tárgyiasítsanak és hogy kurvának öltözz, de nem uralhatod a saját kurvaságodat. És ne, ismétlem, ne oszd meg a saját szexuális fantáziáidat a világgal! Legyél olyan, amilyennek a férfiak szeretnék, hogy legyél, de ami még fontosabb, legyél olyan, ami a nőknek még kényelmes, ha más férfiak közé mész. És végül, ne öregedj, mert öregedni bűn. Kritizálni fognak, rágalmazni fognak, és minden bizonnyal nem fognak játszani a rádióban.
Hogy mi ez a játék? Az megengedett, hogy szép legyél és aranyos és szexi, de ne viselkedj túl okosan. Ne legyen véleményed, legalábbis ne olyan, ami kilóg a status quo diktálta sorból. Az megengedett, hogy a férfiak tárgyiasítsanak és hogy kurvának öltözz, de nem uralhatod a saját kurvaságodat. És ne, ismétlem, ne oszd meg a saját szexuális fantáziáidat a világgal! Legyél olyan, amilyennek a férfiak szeretnék, hogy legyél, de ami még fontosabb, legyél olyan, ami a nőknek még kényelmes, ha más férfiak közé mész. És végül, ne öregedj, mert öregedni bűn. Kritizálni fognak, rágalmazni fognak, és minden bizonnyal nem fognak játszani a rádióban.
Amikor híres lettem, meztelen fotókat publikált rólam a Playboy és a Penthouse magazin. A fotók akkor készültek, amikor még művészeti iskolákban álltam modellt, hogy pénzt keressek. Nem voltak túl szexik, sőt elég unottnak néztem ki rajtuk. Az is voltam. De elvárták tőlem, hogy szégyelljem magam, amikor ezek a fotók kijöttek. És én nem tettem, ez pedig zavarba ejtette az embereket.
Végül békén hagytak, mert hozzámentem Sean Pennhez. És nem csak azért, mert [Sean] seggbelőtt volna érte, hanem azért, mert kivontak a piacról, szóval egy darabig nem tűntem fenyegetésnek. Évekkel később, elváltan és egyedülállóként – bocs, Sean – elkészítettem az Erotica lemezt és megjelent a Sex című könyvem. Emlékszem, az újságok és magazinok szalagcíme és minden amit magamról olvastam elítélt.
Kurvának hívtak, boszorkánynak. Egy szalagcím Sátánhoz hasonlított.
Kurvának hívtak, boszorkánynak. Egy szalagcím Sátánhoz hasonlított.
Álljon meg a menet. Prince nem neccharisnyában rohangál, magassarkúban és kirúzsozva, míg kilóg a segge? Igen, de ő férfi volt. Ez volt az a pillanat, amikor igazán megértettem, a nőknek tényleg nincs akkora szabadságuk, mint a férfiaknak. Emlékszem, mennyire bénultnak éreztem magam.
Eltartott egy darabig, hogy összeszedjem magam és haladni tudjak az alkotói életemmel. Hogy haladni tudjak az életemmel. Maya Angelou költészetében találtam megnyugvást, és James Baldwinírásaiban, és Nina Simone zenéjében.�
Eltartott egy darabig, hogy összeszedjem magam és haladni tudjak az alkotói életemmel. Hogy haladni tudjak az életemmel. Maya Angelou költészetében találtam megnyugvást, és James Baldwinírásaiban, és Nina Simone zenéjében.�
Emlékszem, hogy azt kívántam, bárcsak lenne egy női társam, akihez támogatásért fordulhatnék. Camille Paglia, a híres feminista író azt mondta, hogy visszahúzom a nőket azzal, hogy tárgyiasítom saját magamat. Ó, gondoltam, szóval ha feminista vagy, nincsen szexualitásod. Letagadod. Így azt mondtam, én egy másfajta feminista vagyok. Egy rossz feminista.
Az emberek azt állítják, botrányos vagyok. De szerintem a legbotrányosabb dolog, amit valaha tettem, hogy nem tűntem el.
Amit az összes ma megjelent nőnek el akarok mondani, az az, hogy a nők olyannyira és olyan sokáig el voltak nyomva, hogy már elhiszik, amit a férfiak mondanak róluk, és elhiszik, hogy a cél érdekében fel kell sorakozniuk egy férfi mögé. És vannak férfiak, akiket tényleg érdemes támogatni, de nem azért, mert férfiak, hanem mert méltóak rá.
Amit az összes ma megjelent nőnek el akarok mondani, az az, hogy a nők olyannyira és olyan sokáig el voltak nyomva, hogy már elhiszik, amit a férfiak mondanak róluk, és elhiszik, hogy a cél érdekében fel kell sorakozniuk egy férfi mögé. És vannak férfiak, akiket tényleg érdemes támogatni, de nem azért, mert férfiak, hanem mert méltóak rá.
Nőként el kell kezdenünk megbecsülni a saját magunk és egymás értékeit. Keress erős nőket azért, hogy pártold őket, köss velük szövetséget, tanulj tőlük, inspirálódj belőlük, működj együtt velük, támogasd őket, láss tisztábban általuk.
Mint ahogy már mondtam, ez a mai nem is arról szól, hogy megkaptam ezt a díjat, hanem a lehetőségről, hogy itt állhatok előttetek és igazán köszönetet mondhatok mint nő, művész, ember. Nem csak azoknak, akik szerettek és támogattak az út során – sokan itt ültök előttem, és fogalmatok sincs róla, milyen sokat jelent a támogatásotok – de a kételkedőknek, a lehurrogóknak, azoknak, akik megtáncoltattak és azt mondták, hogy nem tudom, hogy nem fogom, és hogy nem kellene. Az ellenállásotok erősebbé tett, arra késztetett, hogy még keményebben próbálkozzak, így azzá a harcossá válhattam, aki ma vagyok, és azzá a nővé, aki ma vagyok. Szóval köszönöm.”"
Az étel is kétes?
Ez gonoszság, ez embertelenség, ez a rossz szellem kiengedése és szabadon grasszáltatása, tessék azonnal abbahagyni!
Milyen minőségű emberek ezek, akik vakon követik a fideszes pártközpont utasításait, bele sem gondolnak abba, mit követnek el, és azzal milyen mértékben terjesztik és gerjesztik tovagyűrűző hullámokban a szellemi és lelki kútmérgezést?
Hogyan is juthat bárkinek az eszébe bizalmatlanságot kelteni a jószándékú ételosztás, a sokak számára nélkülözhetetlen táplálék, akár egy tál étel iránt is? Milyen érdemekre vágynak, és milyen hatalom az, amelyik majd megdicséri őket ezért?
Illyés Gyula: A magánszorgalmú kutyák
Faluzási emlék
Legtöbbet mégis ők gyötörtek.
A magánszorgalmú kutyák!
Ámuldozva utáltuk őket.
Ez volt mégis a legcsúnyább.
Sem a házat és sem urát
nem védték. Miért is dühöngtek?
Úgy hörögtek, fölhömpölyödtek,
hangjukba fúltak, a buták.
nem védték. Miért is dühöngtek?
Úgy hörögtek, fölhömpölyödtek,
hangjukba fúltak, a buták.
Aki csak utcájukba ért,
szaggatták volna cafatokra,
csontját mindet megropogtatva,
külön-külön leszopogatva
szaggatták volna cafatokra,
csontját mindet megropogtatva,
külön-külön leszopogatva
egy köhejért, egy zörejért.
A magánszorgalmú ebek.
Ahogy végigfutva a láncot
két lábra állva azt a táncot
járták: vért, vért, vagy megveszek.
Ahogy végigfutva a láncot
két lábra állva azt a táncot
járták: vért, vért, vagy megveszek.
Ahogy az éji falun át
morse-mód híreket csaholtak:
messze beadva élőt-holtat
s mert nem téphették le a holdat,
zokogtak, szörny kanik s szukák!
morse-mód híreket csaholtak:
messze beadva élőt-holtat
s mert nem téphették le a holdat,
zokogtak, szörny kanik s szukák!
Ez volt mégis a legcsúnyább.
A magánszorgalmú dögök,
a nyívók-sívók, hogy a gazda,
ő rúgta őket végre hasba:
coki pokolba, ördögök!
a nyívók-sívók, hogy a gazda,
ő rúgta őket végre hasba:
coki pokolba, ördögök!
Hír:
Bejglit vitt a pécsi Fidelitas a civilek ételosztására, aztán óva intett mindenkit Soros György gulyáslevesétől
Bejglit vitt a pécsi Fidelitas a civilek ételosztására, aztán óva intett mindenkit Soros György gulyáslevesétől
Teljes a téboly Pécsen.
Az öregségről
Nagy Klári facebook oldaláról - Az öregségről
"Pár napja egy fiatal lány megkérdezte tőlem, milyen érzés öregnek lenni. Beismerem, hogy kicsit felindultam a kérdés hallatán, mert egyáltalán nem tartottam magam öregnek. A reakciómat látva kicsit össze is zavarodtam, mondtam neki, érdekes kérdést tett fel, ezért gondolkodni fogok rajta és hamarosan válaszolni fogok rá.
Rájöttem, hogy az idős kor ajándék. Úgy érzem, először mondhatom ki, hogy ma az a valaki vagyok, akivé valamikor válni akartam. Nem, most természetesen nem a testemről beszélek! Néha ez a test kétségbe is ejt – a ráncok, a táskák a szem alatt, a foltok a bőrön, a megereszkedett fenék.
Néha sokkol a tükörből visszatekintő idős hölgy, de nem hagyom magam sokáig ezen rágódni, s így a nyugtalanság hamar szertefoszlik. A világon semmiért nem cserélném a fantasztikus barátaimat, a figyelemreméltó életet, az imádnivaló családomat kevesebb deres hajszálra vagy lapos hasra.
Néha sokkol a tükörből visszatekintő idős hölgy, de nem hagyom magam sokáig ezen rágódni, s így a nyugtalanság hamar szertefoszlik. A világon semmiért nem cserélném a fantasztikus barátaimat, a figyelemreméltó életet, az imádnivaló családomat kevesebb deres hajszálra vagy lapos hasra.
Minél idősebb leszek, annál elnézőbb és kevésbé kritikusabb vagyok magammal.
Önmagam barátja lettem.
Nem szidom magam, ha eggyel több kekszet ettem meg, ha nem vettem meg az ágyam, ha megint egy ostoba gyík szobrot vásároltam meg amire nincs is szükségem, de ami futurisztikus fuvallatként hat elmémre… Jogom van sokat enni, nem rendet rakni magam után, vagy épp extravagánsnak lenni. Kinek milyen köze van ahhoz, ha én éjjel 4-ig olvasok és délig alszom? Tanúja voltam annak, hogy sok barátom igen korán hagyta itt ezt a világot, mielőtt még megérthették és megtapasztalhatták volna az idős kor kínálta szabadságot.
Táncolok magammal, fantasztikus zenéket hallgatok, s ha megérint az elvesztett szerelem búja, mit tegyek, hát sírok. Ki fogok menni a partra fürdőruhában, ha akarok – ami már aligha képes tartani teltebb idomaimat –, és meg fogok mártózni az óceán hullámai közt a bikinibe öltözött (vagy vetkőzött?), szánakozó tekintetű fiatalok csodálkozására.
Ők is megöregszenek majd.
Néha feledékeny vagyok, ez igaz. De hát könyörgöm, nem kell az életben mindent észben tartani, ami pedig fontos, az úgyis biztosan eszembe jut majd.
Erre a korra bizony már nem egyszer tört össze a szívem. Hogy is ne törne össze a szíved, ha elvesztetted szerelmedet, ha a gyermekedet látod szenvedni, vagy ha épp egy autó elgázolja kiskutyádat? Viszont az összetört szív ugyanakkor az erőnk forrása is, a megértés forrása, az együttérzés forrása. Az a szív, amely soha nem tört még össze, az steril és tiszta, nem ismeri még a tökéletlenség boldogságát.
A sors kegyes volt velem – megadta, hogy ősz hajszálaim lehessenek, hogy a fiatalságom mosolya a mély ráncaimban örökre az arcomon éljen. Hány meg hány ember nem nevethetett soha, hányan mentek el azelőtt, hogy megőszülhettek volna?! És ez nekem megadatott.
Teljesen őszintén mondhatok nemet. Teljesen őszintén mondhatok igent. Amikor megöregedsz, egyre könnyebb lesz őszintének lenni. Egyre kevesebbet aggódsz mások véleménye miatt. Már nincsenek kétségeim vagy fenntartásaim magammal szemben. Megnyertem a hibázás jogát.
A kérdésedre válaszolva pedig, elmondhatom: szeretek öregnek lenni. Az öregség szabaddá tett.
Szeretem azt a személyt, aki lettem. Nem fogok örökké élni, de amíg itt vagyok, nem fogom arra vesztegetni az időm, hogy azon rágódom, mi történhetett volna, hogy miért nem történt meg, hogy mi történhet ezután.
És minden nap fogok desszertet enni." Tné Novák Gizella-tól"
2017. december 17., vasárnap
Újra a keresztényüldözés elleni felkent harcosokról
Gábor György - "Olvasom, hogy a Fidelitas aktivistái Azbej Tristánnak, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárnak, Böröcz Lászlónak, a Fidelitas elnökének és Ifj. Lomnici Zoltánnak, a CÖF szóvivőjének gyújtó hangú beszédét követően fáklyás megemlékezést tartottak az üldözött keresztényekért.
Ezt nagyon helyesen tették, ezzel én a legmesszebbmenőkig egyetértek!
Mindössze az alábbiakat szeretném kérdezni:
1. A sok-sok lobogó fáklyából hány világított a Magyarországon üldözött keresztényekért, például a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségért, amelynek egyházi státuszát visszamenőleges hatállyal szűntette meg a miniszterelnök személyes frusztrációját és aljas bosszúját gerinctelen cselédek módjára kiszolgáló Fidesz-KDNP kormánykoalíció, s amely közösséget a regnáló hatalom folyamatosan próbálja anyagilag és erkölcsileg ellehetetleníteni.
2. Hány fáklya lobbant fel a Fidesz-KDNP koalíció legnagyobb barátainál üldözött keresztényekért? Például a testvéri és baráti Oroszországban üldözött keresztényekért, mindazokért, akik Putyin legfőbb ideológiai bázisán, az orosz pravoszláv egyházon, mint egyfajta államvalláson kívül merészelik keresni Jézus Krisztust, s akik a 2016-os „antiterrorista törvénycsomag” (Jarovaja-csomag) következtében keresztényekként váltak üldözöttekké: így például az oroszországi protestánsokért, az Oroszországi Evangéliumi Keresztények Egyesült Uniójáért, az orosz baptistákért stb., mindazokért, akiknek vallási közösségét betiltották, központjukat bezáratták, s folyamatos üldözésnek és vegzálásnak vannak kitéve. Mindazokért, akik mellett a Commission on International Religious Freedom rendre megszólal, s akik miatt a szervezet elnöke, Thomas J. Reese jezsuita szerzetes az oroszországi vallási közösségek elnyomásáról beszélt. És hány fáklya lobbant fel egy másik nagy barátunknál, a törököknél üldözött és állandó atrocitásoknak kitett keresztényekért? A Törökországban meggyilkolt keresztény újságírókért, katolikus papokért (Hrant Dink, örmény újságíró, Andrea Santoro, olasz pap), a protestáns hitre tért és ugyancsak meggyilkolt törökökért, a merényletben elpusztított német protestáns lelkészért, a szintén meggyilkolt Luigi Padoveséért, a Szentszék anatóliai apostoli vikáriusáért, vagy azokért a mindennapos diszkriminációkért, amelyekből nap mint nap kijut a törökországi keresztényeknek, akik nem kaphatják meg azokat az állásokat (egyetemek, bíróságok, sajtó, hadsereg etc.), amelyek kizárólag a muszlim lakosságnak járnak? És még mindig a nagy barátoknál és „rokonoknál” (Orbán Viktor) tartva, vagyis Azerbajdzsánnál elidőzve, hány fáklya világított azért az örmény keresztényért, akivel Magyarországon végzett egy azeri baltás kéz, majd az utolsó gyilkost – jó példát statuálva – miniszterelnöki utasításra, s feltételezhetően sok-sok korpa ellenében kiadták Azerbajdzsánnak, ahol az aljas gyilkos azonmód nemzeti hőssé magasztosult, s páratlan katonai karriert futott be, mintegy példa értékű kereszténygyilkolását premizálandó? És hány fáklya égett azokért az örmény keresztényekért, akiknek 700-1000 éves páratlan műemlékeiket, templomaikat és temetőiket az azeri barátaink vagy lerombolják, vagy mecsetté és raktárrá alakítják át? Az UNESCO védelme alatt álló dzsulfai középkori örmény temető helyén ma az azeri rokonaink lőteret létesítettek.
3. És végül – kellő tisztelettel és nagyrabecsüléssel – azután érdeklődnék, hogy hány fáklya világította be a tiszta szándékú Fidelitas-aktivisták orcáját, mintegy szimbolikusan osztozva azoknak a keresztény kisgyermekeknek a sorsában, akik az egyik legaljasabb és legvisszataszítóbb bűncselekménynek lettek áldozatai: azokra a védtelen, kiszolgáltatott, s mentálisan talán egy egész életre megnyomorított gyermekekre gondolok, akikkel szemben „keresztény” papok követtek el szexuális bűncselekményeket, s amelyeket aztán más egyházi elöljárók igyekeztek eltussolni. Hogy mindjárt a legújabbra utaljak, a tegnapi nap hírére, amellyel teli van a világsajtó, s amely éppen most Ausztráliából érkezett. Egy erre a célra felállított vizsgálóbizottság közleményéről van szó, amely az egyházon belüli szexuális visszaéléseket vette számba és vizsgálta, s amelynek eredményét látva Denis Hart melbourne-i érsek, az ausztrál püspöki kar elnöke már „feltétlen bocsánatkérést” emlegetett, továbbá amelynek megismerése után Hans Zollner jezsuita szerzetes, a gyermekek védelmével foglalkozó pápai bizottság nevében a Vatikáni Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a történtek „elborzasztóak”, majd így folytatta: „A számok óriásiak. A visszaélések áldozatai megtalálhatók az állami intézményekben, a sport területén, a hadseregben, az összes vallási felekezetben és egyházi intézményben, amelyeket a bizottság vizsgált. Látható, hogy mennyire elterjedt ez a fajta visszaélés a társadalomban, sokkal nagyobb mértékben, mint amennyire beismerik", s különösen megdöbbentőnek nevezte az egyházi intézményekben elkövetett visszaéléseket, amelyek száma értékelése szerint "aránytalanul magas".
Szóval, ha a fent említett áldozatokért, szenvedőkért és megalázottakért is égtek a fáklyák, akkor a Fidelitas kiválóan teljesített. Ám ha mégsem, akkor a Fidelitas aktivistáit legfeljebb azokhoz a komszomolistákhoz és komszomolkákhoz tudom hasonlítani, akik ócska önérdekből és karriervágyból dörgölőztek, és próbáltak megfelelni a pártnak és a vezető géniusznak."
Egy kormányzati idétlenkedőről, vagy inkább idétlenről
Parászka Boróka írta - "Megszavaztatnám a 2017 legidegesítőbb kifejezéseit. Számomra az abszolút nr 1. a "tűpontos" , aztán jön a nr 2. "túltoltad" nr. 3: "szájjá' le a rollerről" "
Megjegyzésem:
Ráadásul ezt a "túltoltad"-ot egy hihetetlenül szerény képességű valaki melegítette fel, megpróbálva ezzel a szlengből átvett nem túl emelkedett kifejezéssel közvetlennek, bennfentesnek, haverinak mutatkozni, pedig csak idétlen volt.
Döbbenetes volt, ezután hányan és hányan vették át ezt, mintegy visszamutatva a nagy szellemóriásra.
Az már fel sem tűnt senkinek, nem azt mondta ezzel, elhibázták az oktatás központosítását és egyáltalán mindent, amit a közoktatással szemben elkövettek, hanem lényegében azt, hogy túl gyorsan csinálták, azaz a cél nem változik, lassabban kell a különböző végtagokat és egyéb nemes szerveket levágni.
Megjegyzésem:
Ráadásul ezt a "túltoltad"-ot egy hihetetlenül szerény képességű valaki melegítette fel, megpróbálva ezzel a szlengből átvett nem túl emelkedett kifejezéssel közvetlennek, bennfentesnek, haverinak mutatkozni, pedig csak idétlen volt.
Döbbenetes volt, ezután hányan és hányan vették át ezt, mintegy visszamutatva a nagy szellemóriásra.
Az már fel sem tűnt senkinek, nem azt mondta ezzel, elhibázták az oktatás központosítását és egyáltalán mindent, amit a közoktatással szemben elkövettek, hanem lényegében azt, hogy túl gyorsan csinálták, azaz a cél nem változik, lassabban kell a különböző végtagokat és egyéb nemes szerveket levágni.
"Magyarország erősödik!" - ez a szlogen is elmúlt
"Magyarország erősödik!" harsogta egy évvel ezelőtt a kormányzati kommunikáció, akkori bejegyzésem:
"Magyarország erősödik!", most ezt a harsogja a kormányzati propaganda. Jó, jó, de mihez képest?
Úgy látszik - kivételesen - önkritikusak lettek a fiúk. Magukba néztek, rájöttek már nem mondhatják azt, hogy "Magyarország jobban teljesít", hiszen annyi számunkra kedvezőtlen értékelés, helyzetromlásról szóló adat jelent meg az utóbbi időben. Most azt mondják "erősödik". Valóban, egy súlyos betegség után, ha valaki talpra áll, és tesz két-három lépést, majd visszahanyatlik, elmondhatjuk, javult az állapota, lám-lám már erősödik.
Ez a szlogen sem jelent az égvilágon semmit, hiszen mihez képest erősödik?
Ez a szlogen sem jelent az égvilágon semmit, hiszen mihez képest erősödik?
Egy kapcsolt cikk:
Hanyas vagy? 61-es?
Néhány napja hiányoltam a "Hanyas vagy? 28-as?" aktualizálását. A napokban Orosz József készített egyet. Nagyon sajnálom, hogy nincs Magyarországon. Határozott kiállású újságírónak ismertem meg.
Orosz József - "Hanyas vagy? 61-es?
Talán ha fél szavakból értjük meg egymást.
Ugyanazt a múltat felejtjük el. Ugyanazt a múltat nem felejtetik el, mert nap mint nap komcsik vagyunk. Vagy Sorosok, disznók, civilek, kompromittálódott „árokásók”.
Emlékszel a világnézet alapjai órára a középiskolában? Kádárt már akkor is utáltuk, most meg Kádár népe vagyunk.
Ott voltunk a pártkongresszus úttörőköszöntésén? Komcsik vagyunk tehát. Pedig Csillebércen harsogva röhögtük a minta mókus fenna fán-t. A félúton rekedt generáció vagyunk. Gyerekkorunk és jelenünk közé a múlt romhalmaza omlott. Jelenünk és jövőnk közé a hitehagyott önfeladás szilárdul betonkockákká.
Emlékszel?
Zánkán mi csókolóztunk, ajkunkról ki se fogyott a szomj a csók után. Mi 12 éves korunkban piros nyakkendőben Babi néni tánciskolájában tanultuk a csókot. Köpéssé mállott a nevelőtanár intése után, aki kamasz kollégistákat fogdosott az éjszakai ügyeletben.
Emlékszel, mi üvegcserepeket szórtunk a meggybefőttbe, amit a Szovjetunióba csomagoltunk nyári gyakorlaton. A Videotonból meg IC-t loptunk, hogy számítógépet építsünk. Így voltunk mi komcsik.
Hanyas vagy? 61-es?
Akkor te is a ruszki katonákkal csencseltél. Helikopterből ablakmosót színes tévéért, amit aztán leadtál a poltisztnek. Akit beszerveztek, nem csencselt, de ő is leadta a poltisztnek. Most mindketten maguknak nyúlják le a maradékot 2/3-os tahósággal.
Azt mondom Orbán, azt mondod, geci. Azt mondom Simicska, azt mondod, az is geci. Mi a kádári konszolidáció éveiben tanultuk meg egymást legecizni, a poltiszteket és a besúgókat.
Hanyas vagy? 61-es?
Akkor mi mindketten gyűlöltük a rendszert. Akkor mi mindketten örültünk az MK 25-ösnek és anyánk minden húsvétkor elmondta az áldás mellé, addig jó, míg Kádár él.
A nagypapa addig a szentmisén volt? Ott volt. De itthon hagyta a tanácsköztársasági kitüntetéseit. Egyre mélyebbre kerültek a fiókban. Ennyire volt ő is kommunista. Halála után a lánya dobálta ki a szemetesbe, nehogy a polgári demokraták kezébe kerüljön a magyarságvizsgán. Így rekedtünk meg a két rezsim között. Nekünk mindig volt valaki szégyellnivaló a családban, és később jöttünk rá, mi is azok vagyunk.
Ha azt mondod, Kongresszusi Központ, azt mondom, pártkongresszus. Ha azt mondod, ugyan az a Kongresszusi Központ, azt mondom, Gyurcsány utolsó segélykérése azokhoz a pénzügyi válság kirobbanásakor, akik később hátba szúrják.
A hátba szúrásban verhetetlenné nevelődtünk. Én szúrlak le téged, te leszúrod az én barátomat. Az én barátom leszúrja a te barátodat, a te barátod meg visszakézből szúr belém. Itt maradtunk örökké vérző és kiújuló sebekkel. Mert felejteni nem tudunk.
Réges-rég nem tudtuk, hogy zsidók is vagyunk. Idegenszívűek, hazaárulók, büdös komcsik, galíciai jöttmentek. Anyám antiszemita volt, apám zabigyerekként zsidó.
Nekünk mindig rosszat dobott a szerencsekerék. Ismét zsidók lettünk az antiszemitizmusban, pedig polgári csökevény voltunk az iskolai úttörőversenyen, így lettünk mi liberálbolsevik büdös komcsik.
Hanyas vagy? 61-es?
Ha azt mondom, apósom apja. Azt mondod, terelte a zsidókat. Ha azt mondom, apósom, azt mondod, tudszocot tanító egyetemi tanár.
Közülünk sokat beszerveztek. Közülünk mindenkit beszerveztek. A rendszer beszervezett rendszerhű komcsijai voltunk, mert büszkén viseltük a vörös nyakkendőt, végigröhögtük a kongresszusi úttörőköszöntést és titokban megkeresztelkedtünk.
Ha azt mondod, Pannonhalmi Bencés Gimnázium, azt mondom, ezredes apám pártfegyelmije.
Ha azt mondod Brezsnyev, azt mondom tartós elem. Ha azt mondod, ellenforradalom, azt kérdem, akkor apám is pufajkás volt? Ha azt mondod, Pozsgay, azt mondom hazudott minden hullámhosszon. Még a népfelkeléssel is hazudott.
Hallottuk megtapsolni Cservenkánét, Papp Jánost és Biszkut, és hallottuk kifütyülni Gönczöt, Demszkyt és Kosáryt. Bácsikák és nénikék vastapsoltak, most mámoros ajakkal savaznának. Nekik ez a harc lesz a végső.
Mi az állandó konszolidáció hidegháborújában vesztettünk csatákat. Mi begyűrűztünk, cserearányromlottunk, áfásodtunk, eredeti tőkefelhalmoztunk, privatizáltunk, kisajátítottunk és Frank-hitelbe bódultunk. Legyen ön is milliomos, nemde? Az adósságban szügyig gázoló.
Az előttünk járók azt mondták, alkohol vagy Lipótmező. A mögöttünk jövők most azt mondják, fapados Londonba egy útra, vagy alámerülök.
Mi mindig alámerültünk, kibekkeltünk, sóvárogtunk és sunyítottunk.
Mi elhittük a 6:3-t, körutat torlaszolunk, ha a magyar válogatott kikap és kiesik, néma hallgatásba burkolózunk a cigányok elleni sorozatgyilkosságok idején.
Nekünk a múltba menekülés jelenti a jövőt. Nekünk a visszatérő régi az új.
Hanyas vagy? 61-es?
Ha azt mondod, egyetem, azt mondom, szochazás volt apám, és felvettek. Ha azt mondod "Fordulat és reform", azt mondom, sokszorosítottuk. Ha azt mondom, Matolcsy is szerző, azt mondod, elvesztette közpénz jellegét.
Mi is láttunk mindent bombák zuhanása és robbanása nélkül. Itt zuhan mindannyiunk fejére a köztes állapot üszkössé égett boltozata.
Azt mondod, Berecz János. Azt mondom, Csehák Judit.
Azt mondod, Grósz Károly, azt mondom, Németh Miklós.
Azt mondod, Antall József, azt mondom, uramisten, nyertek.
Ebben a Parlamentben több volt az ügynök, mint a megmaradt nyilvántartottak száma.
Azt mondod, Horn Gyula, érzem az odaégett pörköltszagot a Köztársaság téri székház kiskonyhájában.
Minket kirúgtak az ország összes középiskolájából. Minket regionálisan tömbösítettek az egyetemi felvételin. Regionálisan tömbösítettek a bevonuláskor, és azt hazudtuk, nincsenek öngyilkos gondolataink. A gyengélkedőn meg kodeinnel szúrta magát a továbbszolgáló orvos. Azt is jelentették a poltisztnek, és repült a diplomája.
Hanyas vagy? 61-es?
Azt mondták nem vagy elég jó zsidó, majd a fülembe ordították, hogy büdös zsidó vagy.
A mi identitásunk üvöltve alakult. Nem beleszülettünk, hanem beleüvöltöttek.
Ugye mi a félszavakat sem tudjuk, mit hazudjunk a gyerekeinknek.
Megtanultuk ezt a leckét. Nem lettünk azok, amivé gyerekeinket szeretnénk.
Gyerekeink angolul, németül és franciául mondják fel az állampolgári ismereteket új hazáikban. A szüleik remegve kísérik őket a reptérre, ahogy gyerekként ott álltak az 56-os disszidensek között. Azok a disszidensek meg gyerekként a kitántorgók mellett a Mária Valéria nyomortelepről.
Ebből az országból mindenki kitántorgott, meghasonult, lapított, beszervezték, gmk-t alapított vagy Ibizára jutott füvet szívni, szem volt a láncban, és az is maradt. A Dunába lőtték, az életben maradtak meg koalícióért könyörögnek, hogy leváltsák a fennállót.
Mi félszavakat hazudunk a gyerekeinknek, hátha nem hallják ki belőlük. De ők csomagolnak, elmennek, és a Skype-on nagyot hallgatnak szüleikre fülelve, mert nem értik már a félszavas igazságokat mögöttük a félszavas hazugsággal. Ha azt mondja Vona, Heller a válasz rá.
Ha azt mondod, Spinoza, azt hazudom, a cél szentesíti az eszközt.
Ha azt mondod, megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt. Azt mondom, a jövő bűne réges-rég elkezdődött.
Nekünk itt nem kell élnünk, és halnunk sem.
Voltunk mi reménység, mi lettünk a számkivetettek. Mi voltunk az ígéret, és lettünk megtűrtek.
Voltunk mi lobogó, és lettünk pislákoló.
Mi voltunk az Orion űrhajó, és most agyonnézzük a Terápiát.
Mi cinikusak lettünk, és dízelt lopunk a kompba, hogy visszatérítsük.
Mi hitehagyottak lettünk, és bízunk, hogy talán mégse.
Mi újra köztársaságot akarunk, de egymást döfnénk ismét hátba. Titkon őszirózsás forradalom után vágyakozunk Károlyi szobrának kihűlt helyén Tisza István vasba facsart szobrát bámulva.
Mi Gyurcsány és bandája lettünk a gyerekeink szemében. Mi, a bolsizsidóliberálgyurcsánybanda megragadtuk a pillanatot, és ugyanolyan bűnösök lettünk, mint apáink a szemünkben, mint az ő apáik a szemükben, és a dédapák a nagyapák szemében a Vereckei-hágóig.
Mi Wass Albert és Fischer Iván nevét mormoljuk. Az egyiket suttogva, a másikat harsányan. Demokráciát hazudunk a félelemből és diktatúrát suttogunk ugyanabból a félelemből.
Megtanultuk József Attilát, Illyést és Bródyt.
Megtanultuk, hogy apám, ezek ugyanazok, és ingyenkonyhát nyitunk a hárommillió koldus országának. Megtanultuk, hogy egyedül nem megy. Megtanultuk, hogy nem egyedül semmiképpen nem megy. Ismét a Katonába járunk, és a kaposvári Csiky romjait látjuk.
Nekünk Mohácsunk van és Őszödünk. Nekünk Mohács kell és Őszöd.
Hanyas vagy? 61-es?
Itt maradtunk megbújva, kitántorogva, pályaelhagyóként, sorba állva az utolsó kapcsolóért. Itt maradtunk kollaboránsként, és elmenekültünk hazátlanként. Itt maradtunk közmunkásként kuncogó krajcárért. Itt maradtunk a rendszer foglyaként ismét fát lopva a ferencvárosi pályaudvaron.
Mégis megmaradtunk. Mi lettünk az átmenet zavaros évei. Mégis megcsimpaszkodtunk. Mint egy Laokoón-csoporton egymás húsát marcangolva, kihűlt álmaink ingyenkonyháján dideregve lettünk ismét szem a láncban.
"
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)