2018. június 30., szombat

Félelem, mint fegyver

A leghatásosabb tömegpusztító fegyver a félelem, és annak előidézése. Állítsuk szembe vele az egymás iránti hitelt és bizodalmat!

Nagyon emberi beszéd amit beidéztem, érdemes mindenkinek elolvasni.

Egyébként jóideje gondolom, hogy a kulturális értékek elleni terrorizmus nem más, mint a művelődni lusták dáridója.

Jordán királyné: A terroristáknál van a világ leghatásosabb tömegpusztító fegyvere lemon.hu

A Facebook bejegyzés címe

Az MTA emlékére - "...király te tetted ezt!.."

A Magyar Tudományos Akadémia emlékére

"...Jogot a boncolóknak,
A kűlszin-, a fölhám-, a látszat-rombolóknak,
Kik elválasztva percenként a rosszat
a jótól,
valamit folyvást rendbehoznak,
percenként fölmutatva, hogy mikortól
gyilkos a gyilkos,
tolvaj a tolvaj,
torz már a szép,
szép az imént torz
a hős: pribék,
s ki az, aki elől megy –..."

ILLYÉS GYULA:

Óda a törvényhozóhoz

(A jubiláló Tersánszkynak)

Úgy volna jó a törvény, úgy egyforma hatályú,
ha akként gyártódnánk, mi emberek,
akár a vályog, mit a vályu
billiószám is egyformára vet.

De hát ezt nem lehet

Ahány szív, annyi akarat.

S rég nem vagyunk
csupán agyag s anyag!

Pontos leszek, mint mindig az iró,
ha a tudós költ s a biró.

Ez a mi új dalunk.

Törvényt, de elevent, tehát,
hogy ne csapódjunk folyton össze,
hogy részlet-igazát
kiki illessze a közösbe,
úgy mégis: emberek maradjunk,
ne vályog-vályú sarává meredjünk;
atomok, atom magvakként kerengjünk;
helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk.

A lét tegyen rendet, ne a halál!

Jogot tehát az árnyalatnak,
melyben a holnap rajza áll
s a kivételnek
mely holnapra talán szabály;
jogot – hogy hadd kisérletezzék –
a költőnek, a legfőbb kutatónak.
Mert semmivel nem kell nagyobb tehetség
s buzgalom meglelni a rák
ellenszerét,
gépbe fogni az atom erejét,
röpülni világűrön át,
mint megmutatni, amit a jövő
a szívben érlel,

mint fölfedni ibolyántúli fénnyel,
mi lesz holnap kötelező
közöttünk, emberek;

mi az, mi idegünkben közeleg!

Évmilliárdok távolából
évmilliárdok távolába.

Jogot a boncolóknak,
A kűlszin-, a fölhám-, a látszat-rombolóknak,
Kik elválasztva percenként a rosszat
a jótól,
valamit folyvást rendbehoznak,
percenként fölmutatva, hogy mikortól
gyilkos a gyilkos,
tolvaj a tolvaj,
torz már a szép,
szép az imént torz
a hős: pribék,
s ki az, aki elől megy –

mert nincs szabadjegy
jól haladni a korral;
mert van, amikor – hány a példa! –
a néma szólal,
az iszkol, aki űz,
makulátlan a céda,
mocskos a szűz.

Nem minden alkotó ilyen, de
én őket, az így működőket,
a haladókat, s harcolókat
vallom – a terep-fölverőket –
példaképül! A holnap
felé ők jelzik az irányt!

Előttük jár, fönnen libegve
Hamlet, Karenin Anna, Bánk,
-- megannyi tiszta láng!

A homályt-üző ős Világ
nő, ha ők szólnak.

Üdvözlet, s hála hát
a törvény – és a fény – hozóknak,

kik – hol máglyán, hol gúnykacajon át –
-- s elbukva is! – előretörnek
tán nem is tudva hova s miért.

Így mondjunk hálát Tersánszky Jenőnek,
mi, akik látjuk, hova ért.

Az igazért.

Fütyülj, tovább, kéthangon, Mester! Építsd
hordozható csónakjaidat, törd fejed
ős-sípon, új bicikli-féken – szépítsd,
javítsd, akkor is, ha nem kell,
a részletet,
te, teljes ember!
ne pihentesd se karodat, se agyadat, se szádat,
dolgozz soká még és vigadj
s ne is tudd, -- akárcsak a század –

ki vagy!

(1965)


Illyés Gyula - Óda a törvényhozóhoz - Latinovits Zoltán

MTA - 2016 október

"Ami történt, az a sajtószabadság olyan súlyos sérelme, amely ezer szálon keresztül veszélyezteti a tudományos kutatás biztonságát is.

Lovásznak tehát lépnie kell, mert a szellem már kiszabadult a palackból."

http://168ora.hu/nyomas-alatt-az-mta-nyilt-vitat-kovetelnek-tudosok/

Nyomás alatt az MTA: Nyílt vitát követelnek a tudósok

OKTÓBER 29. 08:19 - SZERZŐ: BARÁT JÓZSEF

„Nagy megdöbbenéssel figyeljük kollégáimmal a társadalmi szabadság és igazságosság pusztulását a jelenkori Magyarországon.” Így fogalmazott október 8-án kelt, Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének címzett levelében Thomas Jovin biológusprofesszor, egyben le is mondott külső tagságáról a magyar tudós társaságban. A Stevan Harnad néven világhírűvé lett magyar születésű kanadai pszichológus, Hernád István Róbert is hasonlóan cselekedett. Külföldi kollégáik lépései nyomán éppen egy hazai biológus és egy kémikus kezdeményezte annak a levélnek az elküldését, amely felszólította Lovász László elnököt: az Akadémia foglaljon állást a Magyarországon tapasztalható antidemokratikus folyamatok ügyében. A levelet akkor huszonnyolcan írták alá, de lapzártánkig már több mint százhatvanan csatlakoztak.

– Az ország olyan állapotba került, amikor meg kell szólalni. Amikor tisztázni kell a demokráciához való viszonyunk alapvető kérdéseit. Amikor már nem lehet hallgatni és amikor a Magyar Tudományos Akadémiának is kötelessége, hogy szakmai alapon kialakítsa álláspontját.

Angliából nyilatkozik így a 168 Órának a huszonnyolc eredeti aláíró egyike, Tóth Bálint matematikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a brit University of Bristol professzora.

Az aláírók levelükben aggodalmukat fejezték ki az utóbbi évek antidemokratikus folyamatai, különösen a sajtószabadság veszélyeztetése miatt, s károsnak nevezték az alkotmány olyan módosításait, amelyek csökkentik a jogállami fékek és ellensúlyok szerepét. Felemelték szavukat az idegengyűlölet gerjesztése ellen, és úgy ítélik meg, hogy Magyarországon válságba jutott az oktatás, a kutatás, az egészségügy. Különösen aggályosnak tartják a közmédiumok államosítását és a független médiumok felszámolását: az Origo hírportál bekebelezését és a Népszabadság bezárását. Az aláírók szerint fontos, hogy a Magyar Tudományos Akadémia mint a hazai értelmiség kiemelkedő fóruma vegyen részt ezen össztársadalmi jelentőségű kérdések feltárásában.

Érdekesség, hogy az eredeti levelet aláíró huszonnyolc akadémikus és akadémiai nagydoktor többsége természettudós, hatan közülük matematikusok, négyen kémikusok. Természetesen fontos, hogy kik tartoznak a szervezők közvetlen ismeretségi körébe, de például Vicsek Tamás fizikus szerint az is számíthat, hogy a társadalomtudósok kiszolgáltatottabbak a politika kénye-kedvének. Radnóti Sándor filozófus viszont örvendetesnek tartja, hogy a kezdeményezés ezúttal nem olyan gyakorlott tiltakozóktól jött, mint amilyen ő maga: természettudósok szólaltak meg, akik ritkábban lépnek fel közéleti követelésekkel.

Lovász László akadémiai elnök elő­­ször a kormánylap, a Magyar Idők hasábjain válaszolt. Szerinte az Akadémia politikai kérdésekben nem alakít ki testületi véleményt. Elmondta: arról például, hogy mi történt a Népszabadsággal, az akadémikusoknak lehet magánvéleményük, de ettől az még nem lesz akadémiai téma. Lovász ezzel korántsem ártatlan témát hozott fel a határok kijelölésére, hiszen a Népszabadság ügye épp az utolsó csepp volt a pohárban. A tiltakozás különféle formáit korábban még mérlegelő külföldi tudósok ennek hatására döntöttek a radikálisabb lépés mellett: a magyar levél megírásának közvetlen kiváltó oka éppen a legjelentősebb ellenzéki lap de facto betiltása volt. Az MTA elnöke ugyanakkor biztosította a levélírókat, hogy ismeri aggodalmaikat, azokról közösen kell gondolkodni és tárgyalni. Lovász szerint az Akadémia tudományos osztályai megfogalmazhatnak olyan közleményeket, amelyek az adott tudományterületek álláspontját képviselik, de az nem lesz az MTA egészének üzenete.

Lovász László kényes helyzetben van, hiszen azt a közintézményt ve­­ze­­ti, amelynek évek óta a legmagasabb a bizalmi indexe Magyarországon – az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök előtt. A lista sereghajtói pedig éppen a politikai pártok, nem sokkal lemaradva a kormánytól és a parlamenttől. Az elnök talán nem szeretné, ha a tudós társaság meghemperegne a pártpolitikai dagonyában.

Katona Gyula Széchenyi-díjas matematikus aláírta ugyan a huszonnyolcak levelét, mert örült, hogy végre ilyen módon kifejezheti véleményét, valójában azonban egyetért Lovásszal: a testületen belül nem lehet ilyen kérdésekről vitát folytatni. Az akadémikus a 168 Órának azt mondja, a magyar tudósok között sokan tűzön-vízen át kitartanak a kormány mellett, és ha az Akadé­­mián kitör a háborúság, igen erőssé válik a külső beavatkozás veszélye. Katona emlékeztet arra, hogyan hozta létre a kormány a jobboldali, alaposan kistafírozott Magyar Művészeti Akadémiát, hogy saját híveit hozza helyzetbe.

– Valóban nem lehet kizárni a hisztérikus lépések kockázatát – ért egyet lapunknak nyilatkozva Radnóti Sándor esztéta, filozófus. – Hiszen már a Népszabadság bedöntése is hisztérikus döntés volt. A nagy kérdés azonban az, ki mikor érzi úgy, hogy akkor sem hallgathat, akkor sem tűrhet tovább, ha ezzel egzisztenciális kockázatot vállal.

Radnóti szerint tényleg eljött az idő, amikor meg kell védeni a demokratikus minimumot. A Népszabadság megsemmisítése és az általános demokratikus deficit olyan helyzetet teremt, amikor meg kell szólalnia még egy olyan tiszteletre méltó és közvetlenül nem politi­­záló testületnek is, mint amilyen az MTA. Radnóti úgy véli, egyébként sem igaz, hogy a tudós társaság és az elnök mindig kerülné a politikát. Jellemző példaként azt az esetet hozta fel, amikor – szerinte nagyon helyesen – Lovász kiállt a közgazdasági bizottság Matolcsyt és a Matolcsy-féle tudománytalan közgazdasági oktatás tervét élesen bíráló határozat mellett. Politizálás volt az is, amikor az elnök nem látta felháborítónak a Lukács-archívum bezárását – amit a filozófus sajnálatosnak tart.

Vicsek Tamás akadémikus szerint az elnök alapvetően konfliktuskerülő ember, pedig a politizálás egyidős a tudós társasággal: már alapítása is politikai tett volt, kiállás a magyar nyelv mellett egy olyan városban, ahol akkoriban még kisebbségben voltak a magyarul beszélők.

Lovász László állásfoglalása a mostani viták kimenetelében döntő lehet. A világ egyik legnagyobb matematikusa ugyanis – hogy stílszerűek legyünk – a közös nevező az Akadémián a jobb- és baloldal között. Mint Radnóti Sándor mondja: az, hogy ő bedobta a kalapját az MTA elnökválasztásán, olyan megtiszteltetés volt a testületnek, aminek nem lehetett ellenállni. A már idézett Tóth Bálint matematikusprofesszor meg­­fogalmazásában: ma valójában nem az MTA adja a rangot az elnökének, hanem fordítva. Lovász személye emeli meg az Akadémiát az egész világ szemében. Vicsek Tamás szerint nemcsak azért szavaztak az akadémikusok Lovászra örömmel, mert jó érzés olyan szervezethez tartozni, amelynek elnöke a világon leginkább elismert magyar tudós, hanem azért is, mert az ő személyisége békét ígért az Akadémián.

Most úgy látszik, ez a béke került veszélybe. Mert hiába az aláírók mély tisztelete az elnök iránt, a jelenlegi feszültséget nem engedik szőnyeg alá söpörni. Tóth Bálint reménykedik.

– Nekünk az Akadémia jelenlegi elnöke partnerünk, mi személyesen hozzá fordultunk, mert amit ő mond, annak súlya van az egész világon.

Radnóti újra hangsúlyozza: itt a pillanat, hogy az Akadémia állást foglaljon. Már nem lehet azzal védekezni, hogy a Népszabadság megsemmisítése nem tudományos kérdés. Ami történt, az a sajtószabadság olyan súlyos sérelme, amely ezer szálon keresztül veszélyezteti a tudományos kutatás biztonságát is.

Lovásznak tehát lépnie kell, mert a szellem már kiszabadult a palackból.

MTA - "...amikor értem jöttek..."

Juszt László 

A Magyar Tudományos Akadémia testülete politikai kérdésben nem alakít ki véleményt – mondta Lovász László elnök azután, hogy csaknem harminc akadémikus fordult levélben hozzá, aggodalmukat fejezve ki a Magyarországon végbemenő "antidemokratikus" folyamatok, különösen a sajtószabadság veszélyeztetése miatt.


Az elnök azt mondta: “én sem a bal-, sem a jobboldalt nem képviselem, én a tudomány, az oktatás, a kultúra ügyeinek képviseletére vállalkoztam. Véleményem szerint az MTA-nak ilyen kérdésekkel kell foglalkoznia, és nem politikával”.

Elnök úr!

Meglepődnék, ha Önnek szüksége lenne az alábbi információkra:

A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, tevékeny (aktív) vagy tétlen (passzív) politikát folytat.

Azt hiszem abban megállapodhatunk, hogy Ön mint az MTA elnöke kiemelt jelentőségű közéleti szereplő.

A tevékeny politika valójában érdekek harca a közéletben, a közhatalom döntéseinek befolyásolására való igyekezet.

Tisztelettel kérdezem: mi az Ön és a nagy tekintélyű testület feladata, ha nem az, hogy tudásával, ismeretei közreadásával segítse, alakítsa, tegye jobbá az életet e hazában?

A politikai cselekvő szereplőinek feladata, hogy amit az egyszerű polgár nem tud befolyásolni, elmondani, alakítani, azt megtegyék helyette is, s ne üljenek az államtól kapott javadalmazásukon abban a szép Duna parti épületben.

Az MTA tagjainak - és különösen a választott vezetőinek - joga és kutyakötelessége a közügyekben részt venni, hogy jó döntések születhessenek.

A mai diktatórikus helyzetben pedig, amikor a sajtó egyre kevésbé képes az “őrkutya” szerepét ellátni Önöknek még meg is nőtt a szerepük, csak úgy tűnik Ön ezt nem látja, vagy nem kívánja magára venni. Ebben az esetben viszont sürgősen át kellene adnia a helyét valakinek, aki még nem punnyadt bele a kényelembe, s nem vakítja el a kormánytól kapott szolgálati kocsi és javadalmazás.

Önnek nem a kormányt, hanem a népet kell szolgálnia!

Széchenyi nem a Habsburgoknak - értsd: a mindenkori hatalomnak - alapította a Magyar Tudományos akadémiát, hanem a “nép felemelkedését” kívánta általa segíteni.

Üdvözlettel

Juszt László
újságíró


A Facebook bejegyzés címe

Egészségvédő betonszarkofágok

Megmondta a kis stadionmániás születésnapos, hogy a lelátókon ücsörögni egészséges és sportos, az javítja csak igazán a kondíciót. Így aztán az egészségügyre már nem is érdemes költeni.

Ezek az egészségvédő stadionok hamarosan betonszarkofágok lesznek, egy őrült korszakra fognak csak emlékeztetni. A fáraók általában egy síremléket építtettek maguknak, de nem minden városban, akár többet is!

Ja, a képeken nem valamelyik stadion látható, nem is a csepeli magánalapítványi ,2 milliárd forinttal megfejelt birkózócsarnok, hanem a csepeli tüdőgondozó!


Tudományt öszvérmódra?!

A Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásának tervezett megváltoztatását a költségvetés oldaláról is érdemes végiggondolni.

Az állami költségvetés fejezetekre oszlik, ezek egy része önálló fejezet, más részük a pénzügyminiszter alá tartozó fejezet. Az önálló fejezetek költségvetését az éves költségvetési törvény határozza meg, és annak elfogadása után csak az Országgyűlés módosíthatja, úgy a bevételi, mind a kiadási előirányzatokat. Év közben részükre a finanszírozást, havi időarányos ütemezésben az Államkincstár biztosítja. A minisztériumok esetén a pénzügyminiszter rendeletben dönthet az egyes előirányzatok módosításáról, zárolásáról, a fejezetek közötti átcsoportosításról.

A Magyar Tudományos Akadémia esetében egy öszvér (elnézést az öszvérektől) finanszírozást akarnak kialakítani. Az eddigi költségvetésük mintegy felét kapnák meg saját jogon, fejezeti szinten, ezzel tudnának saját hatáskörben, önállóan gazdálkodni, a másik felének felhasználásáról, de még az átutalásokról is másik fejezettel, a pénzügyminiszter alá tartozó minisztériummal kellene egyezkedni. Ha nem tudnak megegyezni a pénz attól még a Palkovics-féle minisztériumnál van, csak éppen nem utalják tovább, kifogást, a teljesítések nem megfelelő igazolását mindig ki lehet találni. Damoklész kardjaként ott lebeg a fejük felett hogy az Orbán-kormány bármely felsülése, vagy a kisvasút újabb meghosszabbítása esetén az ő rájuk eső költségvetési részt is csökkentheti a pénzügyminiszter. Biztonságosan tervezni, így nem nagyon lehet.

A Magyar Távirati Iroda példáján is bemutatnám ezt az esetet.

Annak idején az Alkotmánybíróság a hírközlés szabadságának sérelmét látta abban, hogy az MTI a pénzügyminiszter alá tartozó költségvetési fejezet volt (talán a 31-es, már nem emlékszem pontosan). Így alakultunk át részvénytársasággá, - ennek napi feladataiban nekem is sok feladatom volt, máig büszke vagyok rá -. Az MTI az Országgyűlés társasága volt, elnökét a Köztársasági elnök nevezte ki. Soha nem lehetett az elfogadott előirányzatainkba év közben közvetlenül a kormányzat részéről beleszólni, még ha az ország gazdasági helyzete szempontjából indokolt lett volna, akkor sem.

Majd 2010 után Orbánék megszüntették a Hírügynökségi törvényt (ez vonatkozott az MTI-re), felemeltek egy sehol nem jegyzett pénzügyi alapot, amelyet a mai napig sem a Cégbíróságon, sem a költségvetési szervek felsorolásában nem lehet megtalálni, lóg a levegőben, mint Mohamed koporsója, ez az MTVA, szinte mindent és mindenkit átvittek ide az egész közmédiából, a maradék közmédia részvénytársaságok (köztük az MTI) finanszírozását is rájuk bízták. Képzeljük el ezek önállóságát! Néhány év várakozás után az egészet bevitték a Dunába. Kicsit morbid az asszociáció, de ez történt.


-.-

„Jánosi Katalin - "TRAGÉDIA! - az MTA összköltségvetésének csaknem felét, több mint 25 milliárd forintot a fideszes Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz rendelték. Ezután tehát Palkovics dönthet majd arról, milyen kutatásokat folytassanak az Akadémia intézetei. Az MTA önállóságának ilyen mértékű csorbítására az ötvenes évek óta nem volt példa. Az akadémikusok tiltakoznak az MTA kutatóintézeteinek államosítása ellen. A CEU-ügy után ez újabb súlyos támadás a tudomány autonómiája ellen. A minisztérium (rendelkezve a kutatóintézetek költségvetéséről) jogot formálhat arra, hogy kutatási programjuktól személyzeti döntéseikig minden anyagi vonatkozású kérdéssel kapcsolatban feltételeket szabjon. A kormány tervezete miatt péntekre rendkívüli elnökségi ülést hívott össze Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, ezután közleményt adnak ki."”

Jánosi Katalin - "TRAGÉDIA! - az MTA összköltségvetésének csaknem felét, több mint 25 milliárd forintot a fideszes Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz rendelték. Ezután tehát Palkovics dönthet majd arról, milyen kutatásokat folytassanak az Akadémia intézetei. Az MTA önállóságának ilyen mértékű csorbítására az ötvenes évek óta nem volt példa. Az akadémikusok tiltakoznak az MTA kutatóintézeteinek államosítása ellen. A CEU-ügy után ez újabb súlyos támadás a tudomány autonómiája ellen. A minisztérium (rendelkezve a kutatóintézetek költségvetéséről) jogot formálhat arra, hogy kutatási programjuktól személyzeti döntéseikig minden anyagi vonatkozású kérdéssel kapcsolatban feltételeket szabjon. A kormány tervezete miatt péntekre rendkívüli elnökségi ülést hívott össze Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, ezután közleményt adnak ki."

xxx


fakenewsolós hullagyalázók

5 újságírót megöltek 2 nappal azután, hogy Yiannopoulos nyilvánosan kijelentette, szeretné látni, hogy elkezdődik az újságírók lelövése, Trump pedig az USA legveszélyesebb ellenségeinek titulálta a zsurnalisztákat.
Ide vezet az idült vigyorral folytatott, felelőtlen és alaptalan fakenewsolás. Csak remélhetjük, hogy Orbán, Putyin és Trump a jövőben felhagy ezzel a mocskolódó, zavart keltő szenvedélyével, ha nem, tudni való lesz azonnal, ez mit eredményez!.Látjuk, kik a hullagyalázók!

Ne add tovább!

Régi mániám: Ne add tovább!
Ne add tovább harmadik félnek a téged igazságtalanul ért bántást se! Akkor se, ha a neked fájdalmat, bánatot okozót már nincs lehetőséged elérni.
Gondolj arra: Mert "...egy bolond százat csinálna, száz pedig milliomot!"
A köröttünk lévő erőszak és az erőszakkultusz ezzel is csökkenthető.
Más: „Magyarországon megfigyelhető, miként megy pocsékba egy ország és a politikai kultúrája, amikor egy kormány levetkőzi minden gátlását”. (Die Zeit)

"..Hadi uszítók hadonásznak..."

: "...bocsánatot kell kérnünk azért is, mert annyi fegyvert megáldottunk!" - Ferenc pápa
"...Hadi uszítók hadonásznak..." az eddigi mindennel és mindenkivel szembeni harcias kakaskodás és háborúskodás mellett az egész világgal szemben ütőképes hadseregről vizionálnak. Persze, van olyan ország amelyiknek a hadserege nagyobb létszámú, mint Magyarország teljes lakossága, igaz, kissé messze vannak tőlünk. De ha közelebbi országokat nézünk Szerbiának folyamatos gyakorlata van a háborúskodásban, ez nyilván a katonák mentalitásában, harckészültségében, felszerelésében és hadrafoghatóságában is megjelenik. Románia nagyjából háromszor akkora ország, mint Magyarország, évtizedek óta komoly erőforrások fordít hadseregének a fejlesztésére. De ha most indulna mindkét országban a haderő fejlesztése - de nem most indult - , Románia háromszor akkora, mint Magyarország, a teljes GDP-je is nagyjából ennyivel nagyobb, mint a miénk. 2%-os, vagy akárhány százalékos egyszintű fejlesztéssel háromszor akkora hadsereget tudnak kiállítani, mint mi. Arról nem is szólva, hogy már a Ceausescu rendszer alatt betonbunker-rendszert, építettek ki a teljes magyar határszakasz román oldalán, feltételezem, nem csiperkegombát kívántak ott termeszteni.
Persze az ember meggyőződésből pacifista, és nem azért mert reménytelen mindenféle háború.
Orbán most éppen az EU csúcs után nyilatkozott a tőle már megszokott stílusban, kiégett, kiüresedett, eltorzult arccal: "-Visszavertünk minden támadást!" Szegénynek mániája lett az űzöttség, kicsinyke kis politikai giccs figurájának a harcias szólamok hangoztatása.
Talán hallgathatna a háborúskodás ügyében is Ferenc pápára, ő ezt mondta két évvel ezelőtt: : "...bocsánatot kell kérnünk azért is, mert annyi fegyvert megáldottunk!"

"...megriaszt a buzgóság e söpredékben..."

József Attila - Március 


1

Langy, permeteg eső szemerkél,
új búza pelyhe ütközik.
Kéményre gólya s a levert tél
jeges csucsokra költözik.
Zöld robbanásokkal kitört 
a kikeleti víg erőszak.
Asztalos műhelye előtt 
remény legyint meg, friss fenyőszag.

Mit ír a hirlap? Dúl a banda
Spanyolhonban és fosztogat;
Kínában elűzi egy bamba
tábornok a parasztokat
kis telkükről. Had fenyeget,
vérben áznak a tiszta vásznak.
Kínozzák a szegényeket.
Hadi uszítók hadonásznak.

Boldog vagyok: gyermek a lelkem,
Flóra szeret. S lám, álnokul,
meztelen, szép szerelmünk ellen
tankkal, vasakkal fölvonul
az ember alja. Megriaszt
a buzgóság e söpredékben.
S csak magunkból nyerek vigaszt,
erőt az élet érdekében.

2

Zsoldos a férfi, a nő szajha, 
szivüket el nem érhetem.
Gonoszságuk is fel van fujva,
mégis féltem az életem.
Hisz nincs egyebem e kivül.
Számol ezzel a gondos elme.
A megbántott Föld ha kihül,
ég Flórám és szivem szerelme.

Mert mi teremtünk szép, okos lányt
és bátor, értelmes fiút,
ki őriz belőlünk egy foszlányt,
mint nap fényéből a Tejút, -
és ha csak pislog már a Nap,
sarjaink bízóan csacsogva
jó gépen tovább szállanak
a művelhető csillagokba.

1937. márc.

TKM mutatót!

Az LMP szeretné elérni, hogy a kormányzati pilótajáték, a letelepedési kötvények dokumentációját ne lehessen titkosítani. Azt már nem tette hozzá Demeter Márta, hogy csak azon részére vonatkozik ez a követelésük, ami megmaradt belőle.
Éppen egy évvel ezelőtti hír, hogy az Arton Capital irodájából ellopták a letelepedési kötvények teljes dokumentációját tartalmazó szervert. Talán jó lenne azt is tudni, hol áll ennek az ügynek a nyomozása!
Egyébként régóta mondogatom, hogy a hiteleknél megkövetelt Teljes Hiteldíj Mutató (THM) mintájára kellene csinálni egy Teljes Kötvénydíj Mutatót (TKM) is. A TKM megmutatná a tranzakción felmerült összes költség és kiadás hatását.
Egy jó ideje azon megy a vita kizárólag, hogy mennyire rossz üzlet volt a letelepedési kötvények kibocsátása, hiszen évek óta olcsóbban, alacsonyabb kamatozással is lehet hitelhez jutni.
Senki nem beszél arról, hogy a letelepedési kötvények esetében a kamatok mellett be kell számítani a különféle gyanús cégeknek kifizetett jutalékokat is. A kötvényeket ugyanis kamatokkal növelten, névértéken kell lejáratkor visszafizetni, azaz ilyenkor az állam vagyis mi mindannyian kipótoljuk a kötvénynek az államkasszába soha be nem folyt jutalékrészét is, nem csak a ténylegesen realizált nettó eladási árat.
Lenne nagy meglepetés a TKM mutató láttán, milyen veszteséget voltak képesek ezek a nem is olyan kis imposztorok okozni.
A cikkhez írt tavalyi megjegyzésem:
"Túl azon, hogy ennyi készpénzt felelős cég nem tart a házipénztárban, valamint jóval nehezebb lesz felgöngyölíteni a letelepedési kötvény ügyleteket, érdekes szituáció lesz, amikor hamisított kötvényekkel jelennek meg néhányan, és váltig állítják majd, hogy ők a nevezett cégnek már korábban kifizették annak az ellenértékét.
De hogy két ilyen rossz arcú és rossz minőségű figura legyen a magyar közélet két meghatározó éceszgébere!"

Demokráciát adok-veszek!

A politika ószerese bármit képes magára aggatni - "Kizökkent az idő; - oh, kárhozat! / Hogy én születtem helyre tolni azt...."


Égi magaslatokban - már 330 HUF/EUR felett

Már közel 329 HUF/EUR!
"A kormány képtelen kezelni az egyre súlyosbodó válságot. Ezt láthatjuk a 300 forintos euróban...
Ma délre a forint elérte a 300-as euró-átváltási árfolyamot. Senki sem tagadhatja, hogy ez egy lélektani határ. Egyrészt azért, mert a devizahitelesek nehézségeit tovább fokozza, másrészt azért, mert ez az egyetlen szám jól jelzi a kormányzati politika kudarcát - mondta Navracsics Tibor frakcióvezető a sajtótájékoztatóján." (2009.02.03. forrás: fidesz.hu) - ez időben Navracsics Tibor amortizációfelelősként tevékenykedett az Országgyűlésben.
Pénzügyi elemzők szerint lesz az Euro árfolyama 2018-ban még 340 HUF/EUR is, ami a magát győzelemről-győzelemre hajtó kormányt meg se fogja rezzenteni, Orbán diadalmámorát semmi sem állíthatja meg, ő így szeret üdvözült arccal, bárgyú vigyorral a képén a jövőbe meredni. Majd elmondja, ezt éppen így akarta nekünk magyar embereknek, hogy végre egyszer úgy istenigazából megtanuljunk spórolni, aszkétikus életet élni és lemondani a hedonista élvezetekről.
Ha Matolcsynak szólna valaki, ő egy szerencsejátékos lázban égő szemével nézne vissza, és az izgalomtól egész testében remegve válaszolná: - Hagyjatok békében, pont most zavartok, amikor nyerésben vagyok! Már látom magam előtt az árfolyamesés nyereségéből újabb százmilliárdokból létrehozott új MNB alapítványokat.
Kering egy ilyen hír is az interneten 2008 óta: "Az a Miniszterelnök akinek a kormányzása alatt az EURO 300 forint fölé emelkedik NEM TUD KORMÁNYOZNI ÉS LE KELL MONDANIA - Orbán Viktor 2008 április Parlament" Állítólag nem mondott ilyet. Mondott, nem mondott, az ő szégyene, hogy számomra ez abszolút hitelesnek tűnik.

Politizálni?

János bácsi ül a komájával a kemencepadkán. Nagy sokáig hallgatnak, majd János bácsi sóhajt egy nagyot, újra nagy csend vagy öt-tíz percig, ekkor a komája sóhajt egy nagyot. Abban a pillanatban kétségbeesetten kiszalad Mari néni a konyhából és kezét tördelve kérleli őket: - Uraim, csak ne politizáljanak! Csak ne politizáljanak!

24.HU|SZERZŐ: D. KOVÁCS ILDIKÓ Két ember beszélgetése már gyűlés lehetne egy új javaslat szerint | 24.hu Módosítanák a gyülekezési jogra vonatkozó törvényt.

Jegyesek

Orbán Viktor elsőként gratulált nagy példaképének Erdogán török diktátornak választási győzelme alkalmából.
A kép az egy évvel ezelőtti találkozójukon készült, amikor hirtelen megjelent nekik a Guadalupei Szûzanya…
A képen megfigyelhető még, amint Erdogan bal keze éppen enyhén eltolja a zsebétől Orbán jobb kezét. Nem tudjuk meg most már, hogy a törökök szotyoláját, vagy a palota kulcsait szerette volna megszerezni a kis hamis. A következő nagy egymásra találáskor már gyorsabb és ügyesebb lesz.
A képről eszünkbe juthat még Ady Endre verse is:
Add nekem a szemeidet
"Add nekem a te szemeidet,
Hogy vénülő arcomba ássam,
Hogy én magam pompásnak lássam.
Add nekem a te szemeidet,
Kék látásod, mely mindig épít,
Mindig irgalmaz, mindig szépít.
Add nekem a te szemeidet,
Amelyek ölnek, égnek, vágynak,
Amelyek engem szépnek látnak.
Add nekem a te szemeidet.
Magam szeretem, ha szeretlek
S irigye vagyok a szemednek."


Persze lehet csak ennyi az egész: "...ez a kis vallomás a legszebb zeném..."
Ferrari Violetta - Szemembe nézz

https://www.facebook.com/echter.istvan/posts/10203226936069514

Echter István Kezed felé.....

"...Kezed felé

Kezed, hajad felé
Kezed, hajad, szemed felé
Kezed, hajad, szemed, szoknyád felé
Mit kapkodok?! - mindegyre kérded,
Hol bosszús-hangosan, hol fejcsóválva, némán -

Mért nem szelíden símogatva
Ahogy szokás, ahogy mások teszik,
Miért kapkodva, csillogó szemekkel
És mit nevetek hozzá - szemtelenség!
Ilyen csunyán, fülsértő élesen!
Eh, rögtön itthagysz, vagy kezemreütsz!
Pitypang, ne hagyj itt,
Inkább megmondom
Megmondom - várj, füledbe súgom,
Hajtsd félre azt a tincset..."

(Karinthy Frigyes - Pitypang - részlet)
Kezelés
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Válasz1 éve
Echter István Ó ne vidd el
két szemeddel
a napsugarat!
...Bővebben
Kezelés
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
VálaszElőnézet eltávolítása1 éve
Miklós Kovács Mennyivel magasavbb nála és mégis szereti?
Kezelés
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Válasz1 éve
Csilla Várkonyi A kis zsebes 
Kezelés
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Válasz1 éve
Echter István Köszönöm Csilla! Jó szemed van! Nem is vettem észre, hogy Erdogan bal keze éppen enyhén eltolja a zsebétől Orbán jobb kezét. Nem tudjuk meg most már, hogy a törökök szotyoláját, vagy a palota kulcsait szerette volna megszerezni a kis hamis.
Kezelés
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Válasz1 éveSzerkesztve
Zsuzsa R Szőke " Egymásra nézve"...van ilyen film is!
Kezelés
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Válasz1 éve
Csilla Várkonyi Viktor a lány 
Kezelés
TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Válasz52 hete
xxx