2018. június 30., szombat

"...egyik magyar a másikon.."

Ennek az egyre jobban fogyatkozó, ezer bajjal megvert országnak a népe nem akar látni maga körül bevándorlókat, és migránsokat, de zsidókat sem és cigányokat sem, nem kellenek ebbe az országba svábok, tótok, románok, egyéb nemzetiségű atyafiak, a hajléktalanokról már nem is beszélve, nem kellenek a kábítószeresek, a szenvedélybetegek, a fogyatékossággal élők, látni sem bírja a másként gondolkodókat (mi is az a másként, mihez képest másként?), zavarják az emlékezők, a kiemelkedők, a kultúrára szomjazók, a saját fejük után menetelő kutatók, idegenkedik a művészektől, különösen a festőművészektől, az építőművészektől, a színészektől és egyéb komédiásoktól, ha nincs ez az észvesztő kánikula, akkor se tudja elviselni a melegeket, nyűgnek tartja az öregeket, a betegeket, nem a kiszolgáltatottságot szüntetné meg, hanem a kiszolgáltatottakat, mindaddig amíg egyszál egyedül nem marad a pusztában.
A Kedves Vezető mindent meg is tesz, hogy ez az álom teljesüljön, és a végén minden arra érdemes megkapja a maga kis jól körül határolt ketrecét, ahol már tényleg nem zavarja senki és semmi.


Ennek az egyre jobban fogyatkozó, ezer bajjal megvert országnak a népe nem akar látni maga körül bevándorlókat, és migránsokat, de zsidókat sem és cigányokat sem, nem kellenek ebbe az országba svábok, tótok, románok, egyéb nemzetiségű atyafiak, a hajléktalanokról már nem is beszélve, nem kellenek a kábítószeresek, a szenvedélybetegek, a fogyatékossággal élők, látni sem bírja a másként gondolkodókat (mi is az a másként, mihez képest másként?), zavarják az emlékezők, a kiemelkedők, a kultúrára szomjazók, a saját fejük után menetelő kutatók, idegenkedik a művészektől, különösen a festőművészektől, az építőművészektől, a színészektől és egyéb komédiásoktól, ha nincs ez az észvesztő kánikula, akkor se tudja elviselni a melegeket, nyűgnek tartja az öregeket, a betegeket, nem a kiszolgáltatottságot szüntetné meg, hanem a kiszolgáltatottakat, mindaddig amíg egyszál egyedül nem marad a pusztában.
A Kedves Vezető mindent meg is tesz, hogy ez az álom teljesüljön, és a végén minden arra érdemes megkapja a maga kis jól körül határolt ketrecét, ahol már tényleg nem zavarja senki és semmi.
Hozzászólások
Echter István "És úgy maradtak, ahogy voltak, egyik magyar a másikon."

Örkény István - Az utolsó meggymag (Magyar)


Már csak négyen voltak magyarok. (Márminthogy itthon, Magyarországon. Más népek közt, szerteszóródva, még jó néhány élő magyar akadt.) Egy meggyfa alatt tanyáztak. Jó fa volt, árnyat is, gyümölcsöt is adott. Persze, csak meggyszezonban.
A négyből is az egyik nagyothallott, kettő pedig rendőri felügyelet alatt állt. Hogy miért, azt már maguk se tudták. De azért néha még elmondogatták:
- Én rendőri felügyelet alatt állok.
Neve csak egyetlenegynek volt, jobban mondva, csak ő emlékezett a nevére. (Siposnak hívták.) A többiek, mint annyi mást, a nevüket is elfelejtették. Négy embernél nem olyan fontos, hogy mindegyiknek külön elnevezése legyen. Egyszer azt mondta Sipos:
- Kéne valami emléket hagynunk magunk után.
- Mi a csodának? - kérdezte az egyik, aki rendőri felügyelet alatt állt.
- Hogy arra az időre, amikor már nem leszünk, maradjon utánunk valami.
- Ki lesz akkor mireánk kíváncsi? - kérdezte a negyedik magyar, akit se Siposnak nem hívtak, se rendőri felügyelet alatt nem állt.
Sipos azonban ragaszkodott a tervéhez, mely a másik kettőnek is megtetszett. Csak ő, a negyedik hajtogatta a magáét, hogy ennél butább ötletet még nem termett a föld. Zokon is vették a többiek.
- Mi az? - szóltak rá. - Hogy beszélsz? Te talán nem is vagy igazi magyar.
- Miért? - kérdezte ő. - Olyan nagy mázli most magyarnak lenni?
Ebben volt valami. Abba is hagyták a torzsalkodást, és nagy fejtörésbe kezdtek, hogy miféle emléket hagyhatnának maguk után. Egy követ megfaragni, ahhoz véső kellett volna. Ha legalább egy gombostűje volna valakinek! Azzal - magyarázta Sipos - bele lehetne szurkálni a fa kérgébe valamilyen üzenetet. A fában az holtig megmarad, mint az emberi bőrön a tetoválás.
- Hát akkor dobjunk föl egy nagy követ - javasolta az egyik rendőri felügyeletes.
- Te buta. Hiszen az leesik.
Amaz nem vitatkozott. Szegény, tudta ő magáról, hogy némiképp rövid az esze.
- Hát mondjatok jobbat - szólalt meg később. - Mi van valami, ami megmarad?
Ezen sokáig eltanakodtak. Végül abban maradtak, hogy két kő közé (nehogy a földbe mossa az eső) elrejtenek egy meggymagot. Nem valami óriási emlékeztető, de jobb híján az is megteszi.
Az ám! De honnan vegyék? Hiszen ők, amíg a meggyszezon tartott, meggyen éltek, utána pedig összeszedték, apróra törték, és megették a magvakat. Most aztán nem találtak egy fia magot sem.
Ekkor azonban a negyedik magyarnak, akit se Siposnak nem hívtak, se rendőri felügyelet alatt nem állt, eszébe jutott egy meggy. (Most már ő sem ellenkezett, hanem szívvel-lélekkel velük tartott, és csak úgy buzgott a tettvágytól.) Az a bizonyos meggy olyan magasan termett a lombkorona legtetejében, hogy annak idején nem tudták leszedni. Így aztán ott maradt, és magvára aszott.
Kisütötték, hogy négyen, ha egymás vállára állnak, azt az egy szál meggyet mégiscsak le tudnák hozni. Jól átgondoltak mindent. Alsónak odaállt az a rendőri felügyeletes, akinek sok esze ugyan nem volt, de ereje annál több. Az ő vállára az mászott föl, akit se Siposnak nem hívtak, se rendőri felügyelet alatt nem állt. Őutána megint egy rendőri felügyeletes következett, utolsónak pedig a vékony hasú, vékonydongájú Sipos kezdett neki a mászásnak.
Nagy üggyel-bajjal föl is ért, ki is egyenesedett a három társából álló oszlopon. De mire fölért, elfelejtette, hogy miért mászott oda. Egyszerűen kiment a fejéből. A többiek kiabáltak ugyan, hogy hozza le azt az összeaszott meggyet, Siposnak azonban hiába kiabáltak. (Tudniillik, ő volt az, aki nagyothallott.) Most aztán se föl, se le, se té, se tova. Néha mind a négyen egyszerre kiabáltak, de így se tudták a helyzetet megoldani. És úgy maradtak, ahogy voltak, egyik magyar a másikon.
Kezelés
Válasz1 hete
Budahazy Katalin Jaj,de jó! Szinte látom az arcát, hallom a hangját, ahogy elmesélte volna nekünk ezt az 1 perceset.
Kezelés
Válasz1 hete
Budahazy Katalin Egyet kifelejtettél a felsrolásból. Az időseket, akik bármely pillanatban kórházi kezelésre szorulhatnak, és ott lekötözve, étlen- szomjan várják a megváltó halált. Egy kortársam, aki nem is sokkal ezelőtt, épp annyi idős volt, mint én most. Róla és az ő történetén keresztül, írtak emberek mind hasonló töréneteket. Magyarországon napjainkban az idősek "nem-deklarált eutanáziában", sok szenvedéssel hagyják itt földi életüket, akiknek nem adatik meg a hirtelen halál.Nem lehet végigolvasni, de ha Orbánnak egyszer el kell számolni a lerohasztott egészségüggyel ez az írás vádírat lehet ellene. Message-ben küldöm el a linkjét Neked. Ne hozd egyelőre nyilvánosságra, jó helyen van ott, ahol van.
Kezelés
Echter István Öregeket írtam, az idősek - igazad van - méltányosabb lett volna.
Kezelés
Válasz1 hete
Budahazy Katalin Bocs, akkor átsiklottam az öregek felett. De ha elolvasod azt a linket, akkor szembesülhetsz mi vár az öregekre, ha netán olyan betegséget kapnak, amivel kórházba kell kerülniük.
Kezelés
Válasz1 hete
Hajnalka Kristály És, szépen tekint majd, a pusztulatra! Azért, van egy,két, probléma. Nem lesz senki, aki a szarból, ki mossa! Hadserege, nincs! Az, alázat, soha nem működik, sokáig! Elmebeteg, korrupt politikusok, hazája lettünk! No! Kedves honfitársaim?!Kezelés
Válasz1 hete
Echter István Egyértelmű kellene, hogy legyen, amelyik hatalom a félelem légkörét gerjeszti az országban, vámpírként ez élteti, az minden egyéb vizsgálódás nélkül fasizmusnak nevezhető.

Szűcs Róbert Gábor - "A NAGY KÉRDÉS


Ha tudós vagy, félnek téged publikálni. Ha színész vagy, félnek meghívni. Ha újságíró vagy, annyira félnek tőled, hogy kihúzzák alólad a munkahelyedet. Ha állami beszállítónál dolgozol, félnek, hogy nem kapnak több megrendelést, ezért kirúgnak. Ha az államnak dolgozol, simán és azonnal és a rokonaidat is. Ha az utcára kényszerülsz, eltüntetnek. Ha keresztényként segíted a bajba jutott nyomorultakat,te is bajba kerülsz. Egyébként akkor is, ha zsidóként, bármi másként, vagy ateistaként teszed. Embertársaidon segíteni veszélyes. Ne reménykedj, nem csak "aktába írják". Mindig találnak mindenre kész embert, aki bizony, "úgy elaljasult".Ez tisztán pénzkérdés, az meg van bőven, sőt, tőled vették el.A demokratikus Nyugat közben mossa a kezeit, nem a velük történt kézfogás után.
Már régen nem az a kérdés, hogy ez diktatúra-e vagy sem. Az a kérdés, túléled-e."
Kezelés
Válasz1 hete
xxxx

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése