Varga Mihály kinevezett pénzügyi "szakember" hadat üzent a sárga csekkeknek, csökkenteni kívánja ezzel a készpénzforgalmat.
Igaz, a készpénzforgalom éppen az ő intézkedéseik hatására nőtt a korábbiak kétszeresére, elég volt ehhez a számlák közötti utalás tranzakciós adóját 50%-al megemelni, és kötelezővé tenni a bankok számára az ingyenes készpénzfelvétel biztosítását mindenki számára havi 150.000.-Ft-ig.
A sárga és fehér csekkek elleni hadjárat persze a lakosság számára a költségek növekedésével jár majd, hiszen - feltehetően - marad az utalás, vagy az inkasszó az emelt tranzakciós adóval, kiesik az ingyenes készpénzfelvétel miatti megtakarítás egy része, és akár kártyával, akár készpénzzel fizetik ki a csekkeket, az szolgáltatásvásárlásnak minősül, melynek banki költéségét a szolgáltató fizeti, és a bankok jórészt visszatérítést fizetnek utána az ügyfélnek. Persze, a tranzakciós adó növekedése mellett lehet még megtakarítás az állam számára a készpénzforgalom csökkenéséből.
Ez megint probléma fideszmódra, az ellen küzdenenek, amit ő maguk idéztek elő.
Lássuk, milyen is lehet az ő intézkedéscsomagjuk:
A 2003-as „Varga csomag” dobogós elemei:
1. helyezett – távközlési adó – 100% fölötti növekedés - az adókulcs és az adólap 50-50%-os növekedése miatt a befizetendő adó 100%-ot meghaladóan nőhet
2. helyezett – készpénzfizetés tranzakciós illetéke – 100%-os növekmény + az adóalap bővülése
3. helyezett – számlák közötti utalás tranzakciós adója – 50%-os növekmény
4. helyezett – kamatadó – 37,5%-os növekmény – a többletadót eho-nak nevezik a kis szégyenlősek
5. helyezett – bányajáradék – 33%-os növekmény
Egy kis magyarázat a helyezésekhez:
- A vállalkozások számára a távközlési adó mértéke 2 forintról 3 forintra emelkedett, a felső korlát 2500 forintról 5000 forintra emelkedett. - az adókulcs is, és az adóalap is 50-50%-al nő! Az együttes növekmény miatt a fizetendő adó egyes esetekben 100%-ot meghaladóan is nőhet.
- A készpénzfizetések tranzakciós illetéke 3 ezrelékről 6 ezrelékre emelkedett, megszűnt a felső korlát - az adókulcs 100%-al emelkedett! Nem beszélve az adóalap bővüléséről!
- A számlák közti utalásé 2 ezrelékről 3 ezrelékre emelkedett - az adókulcs 50%-al nőtt!
- 6%-os eho terheli a kamatjövedelmeket. - az adókulcs 37,5%-al nőtt! (addig 16% SZJA terhelte a kamatjövedelmeket)
- A bányajáradék 12%-ról 16%-ra emelkedett. - az adókulcs 33%-al nőtt!
A tranzakciós adó ebben a formában egy rendkívül gonosz és alattomos adó, már ha egy adót lehet így minősíteni. A legtöbb adó ugyanis végső fázisú adó, azaz a jövedelem keletkezésekor (SZJA), az utolsó fogyasztói fázisban (ÁFA), a nyereség, az osztalék elszámolásakor (TAO) jelentkezik. A tranzakciós adó ezekkel szemben a pénzforgalom minden fázisában lesújt, összességében halmozottan jelentkezik. A halmozódás ez esetben kiszámíthatatlan. Amikor a cég beszedi a dolgozó jövedelmének kifizetéséhez szükséges követeléseket, amikor a bért a dolgozó, az adókat és a járulékokat az adóhivatal részére átutalja, amikor a dolgozó átutalással vásárol, vagy készpénzt vesz fel, ez utóbbi esetben még a csekkbefizetést is adó terheli, újra és újra megjelenik. Adózási elv, hogy általában adót nem ildomos megadóztatni. A tranzakciós adó terheli már az ÁFA fizetés fedezetére átutalt összeget, és a vásárlás ÁFA tartalmát is. Amennyiben valaki megtakarított pénzét helyezi egyik vagy másik bankba, akkor vagyonadóként is viselkedik.
A 16%-os kamatadó (SZJA) 6%-os egészségügyi hozzájárulással (eho) kiegészítve közgazdasági és adózási nonszensz, hiszen a kamatjövedelem nem biztosítotti jövedelem, e befizetés alapján semmilyen egészségügyi ellátásra vonatkozó igény nem támasztható. A 22%-ra növelt kamatadó semmi mást nem jelent, mint hogy elég rövid idő alatt megszűnt az oly dölyfös kérkedéssel bejelentett egykulcsos SZJA adó, ebben az adónemben immár jó ideje két adókulcs van:16% és 16+6%.
A kamatjövedelmekkel szemben egyébként 2003-ban két oldalról indult támadás, az első a jegybanki alapkamat csökkentése volt, a másik a kamatadó növelése. 5%-ról 4%-ra csökkenő betéti kamat 20%-os csökkenést jelent. Hol vagyunk már ettől a betéti kamatszinttől is? A kamatadó növekedése a fent leírtak alapján 37,5%.
A bányajáradék emelése a rezsicsökkentési kampány kellős közepén különösen pikáns helyzetet eredményezett. Vajon ezt végül is ki fizette ki?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése