2018. június 4., hétfő

Van mód a szabadságharcra!

"…a szabadságharcot meg kell vívnunk a butasággal szemben, a konzervatív állóvízzel szemben, az agresszív pártpolitikával szemben, a gyávasággal szemben, a jobbágy alázattal szemben, a tétlenséggel szemben, a butasággal szemben, a lustasággal szemben, a reménytelenséggel szemben, van lehetőség a szabadságért harcolni még számos (területen)….”
- mondta Hankiss Elemér egy - mára elérhetetlenné vált - interjúban.
Megint harcra - hangoztatott szándékuk szerint, minden eddiginél nagyobbra - készül a kormányzat, megígérték "ez a harc lesz a végső!" És még mindig nem Hankiss Elemér iránymutatását követik.
"...s én térde közt, hadarva szavalok,
hogy győznek mindenütt a magyarok..."
(Kosztolányi Dezső)
Új és új jelentéseket kapunk, amelyekből megtudhatjuk, újra győztünk, ezek szerint én is. Az persze nem derül ki a győzelmi jelentésekből, kit is győztünk le valójában, mi lett az ellennel, mi volt a győzelem ára, és mi lesz így velünk. Talán először magunkat kellene legyőznünk, mindjárt másképp jelenhetnénk meg a világban is, és önmagunk előtt is.
És egy másik (Csepeli György bejegyzése alapján) - kapcsolódik napjaink Időutazásához. Jöttünk, láttunk, visszamennénk?!
"Visszaút.
“Az uralkodó elit négy évtizeden keresztül képtelen volt működőképes gazdasági modellt kidolgozni és még most is késlekedik saját gazdasági programjának végrehajtásával. Négy évtizeden át mindent saját hatalmi érdekeinek rendelt alá: az országot megbénította a maga túlcentralizált, merev politikai intézményrendszerével, féltve a maga hatalmát, még ma is késlelteti a politikai rendszer rendszer tényleges demokratizálását. Oligarchikus hálózataival évtizedeken át kiszívta a társadalom erőforrásait, és gátolt mindennemű gazdasági és társadalmi kibontakozást: e hálózatok fölszámolását még jóformán el sem kezdte. A társadalmat a függőség, a kiskorúság és a jognélküliség állapotában tartotta, olyan mértékben szétzilálta és félretájékoztatta, hogy ma rendkívül nehéz politikailag újratagolni, a demokráciáért és a gazdasági reformokért csatasorba állítani.“ (Hankiss, 1989.Kelet-európai alternatívák. 360-361.)"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése