A Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásának tervezett megváltoztatását a költségvetés oldaláról is érdemes végiggondolni.
Az állami költségvetés fejezetekre oszlik, ezek egy része önálló fejezet, más részük a pénzügyminiszter alá tartozó fejezet. Az önálló fejezetek költségvetését az éves költségvetési törvény határozza meg, és annak elfogadása után csak az Országgyűlés módosíthatja, úgy a bevételi, mind a kiadási előirányzatokat. Év közben részükre a finanszírozást, havi időarányos ütemezésben az Államkincstár biztosítja. A minisztériumok esetén a pénzügyminiszter rendeletben dönthet az egyes előirányzatok módosításáról, zárolásáról, a fejezetek közötti átcsoportosításról.
A Magyar Tudományos Akadémia esetében egy öszvér (elnézést az öszvérektől) finanszírozást akarnak kialakítani. Az eddigi költségvetésük mintegy felét kapnák meg saját jogon, fejezeti szinten, ezzel tudnának saját hatáskörben, önállóan gazdálkodni, a másik felének felhasználásáról, de még az átutalásokról is másik fejezettel, a pénzügyminiszter alá tartozó minisztériummal kellene egyezkedni. Ha nem tudnak megegyezni a pénz attól még a Palkovics-féle minisztériumnál van, csak éppen nem utalják tovább, kifogást, a teljesítések nem megfelelő igazolását mindig ki lehet találni. Damoklész kardjaként ott lebeg a fejük felett hogy az Orbán-kormány bármely felsülése, vagy a kisvasút újabb meghosszabbítása esetén az ő rájuk eső költségvetési részt is csökkentheti a pénzügyminiszter. Biztonságosan tervezni, így nem nagyon lehet.
A Magyar Távirati Iroda példáján is bemutatnám ezt az esetet.
Annak idején az Alkotmánybíróság a hírközlés szabadságának sérelmét látta abban, hogy az MTI a pénzügyminiszter alá tartozó költségvetési fejezet volt (talán a 31-es, már nem emlékszem pontosan). Így alakultunk át részvénytársasággá, - ennek napi feladataiban nekem is sok feladatom volt, máig büszke vagyok rá -. Az MTI az Országgyűlés társasága volt, elnökét a Köztársasági elnök nevezte ki. Soha nem lehetett az elfogadott előirányzatainkba év közben közvetlenül a kormányzat részéről beleszólni, még ha az ország gazdasági helyzete szempontjából indokolt lett volna, akkor sem.
Majd 2010 után Orbánék megszüntették a Hírügynökségi törvényt (ez vonatkozott az MTI-re), felemeltek egy sehol nem jegyzett pénzügyi alapot, amelyet a mai napig sem a Cégbíróságon, sem a költségvetési szervek felsorolásában nem lehet megtalálni, lóg a levegőben, mint Mohamed koporsója, ez az MTVA, szinte mindent és mindenkit átvittek ide az egész közmédiából, a maradék közmédia részvénytársaságok (köztük az MTI) finanszírozását is rájuk bízták. Képzeljük el ezek önállóságát! Néhány év várakozás után az egészet bevitték a Dunába. Kicsit morbid a hasonlat, de ez történt.
Az állami költségvetés fejezetekre oszlik, ezek egy része önálló fejezet, más részük a pénzügyminiszter alá tartozó fejezet. Az önálló fejezetek költségvetését az éves költségvetési törvény határozza meg, és annak elfogadása után csak az Országgyűlés módosíthatja, úgy a bevételi, mind a kiadási előirányzatokat. Év közben részükre a finanszírozást, havi időarányos ütemezésben az Államkincstár biztosítja. A minisztériumok esetén a pénzügyminiszter rendeletben dönthet az egyes előirányzatok módosításáról, zárolásáról, a fejezetek közötti átcsoportosításról.
A Magyar Tudományos Akadémia esetében egy öszvér (elnézést az öszvérektől) finanszírozást akarnak kialakítani. Az eddigi költségvetésük mintegy felét kapnák meg saját jogon, fejezeti szinten, ezzel tudnának saját hatáskörben, önállóan gazdálkodni, a másik felének felhasználásáról, de még az átutalásokról is másik fejezettel, a pénzügyminiszter alá tartozó minisztériummal kellene egyezkedni. Ha nem tudnak megegyezni a pénz attól még a Palkovics-féle minisztériumnál van, csak éppen nem utalják tovább, kifogást, a teljesítések nem megfelelő igazolását mindig ki lehet találni. Damoklész kardjaként ott lebeg a fejük felett hogy az Orbán-kormány bármely felsülése, vagy a kisvasút újabb meghosszabbítása esetén az ő rájuk eső költségvetési részt is csökkentheti a pénzügyminiszter. Biztonságosan tervezni, így nem nagyon lehet.
A Magyar Távirati Iroda példáján is bemutatnám ezt az esetet.
Annak idején az Alkotmánybíróság a hírközlés szabadságának sérelmét látta abban, hogy az MTI a pénzügyminiszter alá tartozó költségvetési fejezet volt (talán a 31-es, már nem emlékszem pontosan). Így alakultunk át részvénytársasággá, - ennek napi feladataiban nekem is sok feladatom volt, máig büszke vagyok rá -. Az MTI az Országgyűlés társasága volt, elnökét a Köztársasági elnök nevezte ki. Soha nem lehetett az elfogadott előirányzatainkba év közben közvetlenül a kormányzat részéről beleszólni, még ha az ország gazdasági helyzete szempontjából indokolt lett volna, akkor sem.
Majd 2010 után Orbánék megszüntették a Hírügynökségi törvényt (ez vonatkozott az MTI-re), felemeltek egy sehol nem jegyzett pénzügyi alapot, amelyet a mai napig sem a Cégbíróságon, sem a költségvetési szervek felsorolásában nem lehet megtalálni, lóg a levegőben, mint Mohamed koporsója, ez az MTVA, szinte mindent és mindenkit átvittek ide az egész közmédiából, a maradék közmédia részvénytársaságok (köztük az MTI) finanszírozását is rájuk bízták. Képzeljük el ezek önállóságát! Néhány év várakozás után az egészet bevitték a Dunába. Kicsit morbid a hasonlat, de ez történt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése