2020. május 8., péntek

Az egyházakról és az "ő" iskoláikról

1 évvel ezelőtt

Echter István

Valami különös, éteri lebegésben voltak szemünkben a rendszerváltás előtt az egyházi iskolák, azok az igaziak, ott képezik az igazán felkészült diákokat, mert ők tudják, ők értenek hozzá, azokban alaposan felkészült tanárok oktatnak, nevelnek, sóhajtottak vágyakozóan sokan.
Aztán eljött a rendszerváltás, megszólaltak az egyházak: Kérünk telket, falakat, kérünk iskolákat, kérjük, legyenek ezek állami pénzből felújítva, aztán kértek tanárokat a tanításhoz, mert nekik olyan nincs, vagy annyi nincs, majd mindennek a fenntartásához, működtetéséhez pénzt is kértek, mert nekik az sincs, legalábbis nem erre. Mi változott alapjában? Kapnak a gyerekek egy adott felekezeti hitoktatást, amely nyilván olyan, mint az orosz borotváló automata, amelynél először még minden arc különbözik egymástól, és egyirányú, leszűkített világszemlélet oktatására való utasítást, valamint a normatíva számukra előnyös, szelektív emelésével egy jogosulatlan vadelőnyt.
Mire ez a hihetetlen nagy mohóság, ez az állami eszközökkel támogatott lélekvásárlás?
Az erőszakos nyomulás az ellenkezőjére fog fordulni! Ennyire nem ismerik a kamaszok természetét?

Katalin Jánosi
BOTRÁNY! – NEM EGYENLŐNEK SZÜLETNEK A MAGYAR GYEREKEK! - Négyszer többet költ a kormány az egyházi iskolában tanulókra, mint az állami diákokra - az egyházi iskolák felvételivel szűrik a gyerekeket, kialakult egy államilag finanszírozott, magasabb színvonalú egyházi oktatási rendszer, ahová nem jutnak be a hátrányos helyzetű gyerekek. – Az egyházi intézményekben tanító pedagógusok nagyobb szabadságban dolgozhatnak, nincsenek kötelező állami tankönyvek. – A középosztály ide menekíti a gyerekeit a forráshiányos állami intézményekből. - Egyre több gyerek jár Magyarországon egyházi iskolába. IGAZI AGYMOSÁS!

Az Index cikke:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése