A Kálvin-téren a 4-es Metrónál már gyakorolják is a mozgáskorlátozottak, babakocsival közlekedő kismamák leszoktatását a metróval való közlekedésről. Még egy figyelmeztető táblát se tettek ki a liftek elé, mégis kinek szánták azokat, csúcsforgalomban sincs előttük ellenőr, így csordákban rohanja le boldog és boldogtalan azokat. Megállíthatatlannak tűnik a liftkedvelők és a bliccelők áradata. Azaz, mégis csak némi megtorpanást parancsol, hogy már nem is tudom hanyadszor valamelyik lift elromlik, és áll napokig, hetekig. Most éppen több, mint két hete áll az egyik, szépen kivárták, míg a másik is elromlik. Nagy öröm lehetett ez azoknak a mozgáskorlátozottaknak, akik egyedül közlekednek és nem tudnak a mozgólépcsőn felmenni. Vannak ezek a kis elektromos autóféleségek, ezeket még segítséggel sem lehet a mozgólépcsőn felvinni. Megérkezik az érintett az állomásra, és fordulhat vissza, mert nem tud kijönni a liftek nélkül.
Rafinált módon a metrósoknak vannak úgynevezett "P" szintjei, ezek szervízszintek, ahol csak kártyával áll meg a lift, és csak ők tudják használni. Talán van valami gyilokjárdájuk ilyen esetre, vagy legalább az iskolai kötélmászást tudják hasznosítani.
Ma éppen egy mozgólépcső-utáló kutyus került elém. Nagyon aranyos volt, nem akart felmenni, nem szívlelte a mozgólépcsőt, hangosan nekikeseredetten ugatott, ahogy csak tudott befékezett, végül a gazdája vitte fel kézben - jó nagy darab jószág volt -, akkor meg mind a négy lábával összevissza kapkodott, és ha jól értettem elég csúnyákat mondhatott közben e méltatlan helyzetre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése