Egy vers az Art Graphik oldalról

https://www.facebook.com/ArtgraphiKAnii/photos/a.372339769456496/1302868176403646/?type=3&theater

https://www.youtube.com/watch?v=luwAMFcc2f8
https://www.youtube.com/watch?v=luwAMFcc2f8
Понякога обичам да съм никоя


Понякога обичам да съм никоя и да ме няма -
и дълго да стоя във тъмното с отворени очи.
Да си представям, че съм облак в необята,
а в мен е празно - няма вяра, няма и мечти...

Душата ми тогава е бездънна, празна раковина -
не чувства нищо, в безтегловност е и не боли...
И всички са забравили за мен и че ме има,
а времето е спряло. Над света безвремие вали...

И някак не се случвам - сън съм и съм мисъл...
И "вчера" сякаш е забравен, зле написан стих...
"Сега" и "днес" ги няма - просто... липсват,
а "утре" е излишен, никому ненужен послепис...

В такива мигове като че ли във мен умира ангел,
молитвено е тихо във душата ми - като във храм...
И сгушена в прегръдката на най-притихналия вятър,
мълча до втръсване и си измислям тишина...

Автор
SAS (Селвер)

https://www.youtube.com/watch?v=luwAMFcc2f8
https://www.youtube.com/watch?v=luwAMFcc2f8
Néha szeretek senki lenni.

Néha szeretek senki lenni, és el akarok menni.
És hosszú ideig a sötétben, nyitva a szemem.
Hogy úgy tégy, mintha egy felhő lennék neobâta-ban,
És bennem üres - nincs hit, nincsenek álmok...

A lelkem akkor feneketlen, üres kagyló
Nem érez semmit, ez súlytalan, és nem fáj.
És mindenki megfeledkezett rólam, és hogy én vagyok az,
És megállt az idő. A világ át valley-ben...

És valahogy nem történik meg. Csak egy álom vagyok, és én vagyok az.
És a "tegnap" mintha el lett volna felejtve, rosszul megírt vers...
A " most " és a " ma " eltűnt, csak... eltűnt.
És a "holnap" szükségtelen, nincs felesleges utóirat...

Olyan pillanatok alatt, mintha egy angyal hal meg bennem,
Az ima csendes a lelkemben - mint egy templomban...
És a legtöbb szél ölelés egy,
Befogom a számat, és befogom a számat...

Szerző
Sas (Selver)

 · 

A fordítás értékelése

– Yuliuos Alexairuz Mehia és Loulou Pommerleautársaságában.

xxx