Amikor a németek 1940-ben megszállták Párizst, Pablo Picassót, a nagy festőművészt beidézték a Gestapó parancsnokságára.
- Maga az a Picasso nevű antifasiszta piktor? - kérdezte a kihallgató tiszt.
- Igen valóban festőművész vagyok - felelte halkan Picasso.
Ekkor a tiszt elővett egy fotót, ami a Guernica - a spanyol polgárháború borzalmait, a fasiszta rombolást ábrázoló remekmű - reprodukciója volt. A náci tiszt rámutatott a képre:
- Ezt maga csinálta?
- Nem - rázta meg a fejét Picasso. - Ezt maguk csinálták.
- Maga az a Picasso nevű antifasiszta piktor? - kérdezte a kihallgató tiszt.
- Igen valóban festőművész vagyok - felelte halkan Picasso.
Ekkor a tiszt elővett egy fotót, ami a Guernica - a spanyol polgárháború borzalmait, a fasiszta rombolást ábrázoló remekmű - reprodukciója volt. A náci tiszt rámutatott a képre:
- Ezt maga csinálta?
- Nem - rázta meg a fejét Picasso. - Ezt maguk csinálták.
-.-
Kedves Vezetőnk meghirdette a "leradírozni" politikáját (ezt se ő találta ki, csak másolja). Vajon az ország állapotát illetően hasonló eredményre jut a végén, vagy csak a kísérletező kedvű laikus műkedvelő kíváncsisága vezeti, milyen alkotások születnek ebből a szellemi, lelki, morális, egzisztenciális elnyomásból? A fene a gusztusát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése