A József Attila szobor 2013-ig főalak volt az Országgyűlés déli oldalán lévő kis téren, ami nem csak József Attilának, hanem a magyar költészetnek is szólt, hiszen József Attila születésnapja (április 11.) a Magyar Költészet Napja.
A tér átrendezése után átültették a tér hátsó sarkába, ahol egy a Dunához levezető lépcső tetejéről nézheti a rakparti forgalmat, meghitt versmondásos megemlékezésre ez a hely már nem alkalmas. A versmondást elnyomja a Duna zúgása és a rakparti forgalom zaja. Néha a szennyes ár egy kicsit megmosdatja, tele lesz dobálva árvízvédelmi homokzsákkal. Orbán Viktornak egy megjegyzése volt József Attiláról "- Rendes tőle, hogy azt a verset a Dunáról megírta". Mekkora lenne a csodálkozása, ha megtudná, nem csak azt a verset írta meg. József Attilával együtt a magyar költészet helyét is kijelölték a rendezők, a kultúraváltó kultúrharcosok.
Kit akartak először a József Attila szobor korábbi helyére tenni, az 1944-es szellemi állapotok visszaállítása jegyében?
Tisza Istvánt, akiről Ady Endre így írt:
„…Minden a Sorsé, szeressétek,
Őt is, a vad, geszti bolondot,
A gyujtogató, csóvás embert,
Úrnak, magyarnak egyként rongyot…”
(Ady Endre – Rohanunk a forradalomba)
Tisza Istvánról egy rövid összefoglaló: a konzervatív politika fő képviselője a századelőn, aki diktatórikus eszközökkel törte le a demokratikus ellenzéket. Csak nem ezért vált újra aktuálissá?
Végül is nem mondtak le a Tisza István szoborról, a téren máshova került, a József Attila szobor helyén ma gróf Andrássy Gyula 6,5 méter magas szobra áll, nem igazán emberi léptékű alkotás.
Ez az átalakítás is jelzi mennyire fontos a mai kormányzatnak a költészet, a kultúra.
-.-
Visszatér a keleti álom?
József Attila - A SZIGETEN
Margitsziget, hol joghurtot söröztem,
hol csókolóztam állva, séta közben -
Mily drága vagy, lágy röptü lombjaiddal,
polgári áron enyhült gondjaiddal!...
Mint egeret a macska, a melegben
csak lestem, egy levélke hátha lebben.
Ugy izlett már a levegő is régen,
mint állott sör, habja se volt az égen.
Kiléptem hát, hogy enyhülésre leljek, -
de "Hoch!"-ok zugtak és rekedtebb "Heil!"-ek,
csámpás Wotanok téglavörös arccal,
több mecklenburgi kisiparos dalkar
zajongta, hogy csak ő van a világon
és megvalósul a keleti álom!
Barna szmokingban huzták a zenészek -
de kinek huzták? melyik nép a részeg?
Ezt ők döntsék el, a felsőbb hatalmak,
akik nem adtak egy pici nyugalmat.
Mert én azon tünődtem meglepetve,
mért mentem éppen a Margitszigetre?
1934. júl. 21.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése