A jelenleg a miniszterelnöki posztot betöltő személy ma megint zavaros fejtegetésekbe fogott a közrádióban. Többek között elmondta - szerinte - 2010-ben 1,8 millió ember fizetett adót, míg ma 4,1 millió. Természetesen ha valaki a nyolcvanas években még az új adórendszer bevezetése előtt szerzett jogi diplomát és azóta - bölcs jövőbeni előrelátással - csak egy futballista segédedzői képesítést szerzett nem köteles sem a 2010-es. sem a 2014-es közterheket ismerni. Az nem érthető miért nincs a környezetében egyetlen egy olyan szakember sem, aki szólna neki, ne állítson olyan dolgokat, amelyekkel kizárólag saját tájékozatlanságát és hozzá nem értését leplezi le újra. A félelem nem magyarázat, a cinkos összekacsintás "bolondítja az embereket, ez kell a magyar népnek" még kevésbé, nem ezt nevezzük politikának, köze nincs hozzá.
Mint kiderült azért beszél 2010-ben csak 1,8 millió adófizetőről, mert az adózók létszámából levonták azokat, akik az SZJA keretében valamilyen módon adókedvezményt kaptak. Csakhogy mindenkinek, aki adókedvezményt kapott, annak is meg kellett fizetnie a munkabérből levonásra kerülő egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjbiztosítási járulékot, munkavállalói járulékot, valamint a munkáltatónak meg kellett fizetni a társadalombiztosítási járulékot (egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosítási részre bontva), a munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást. Voltak egyszerűbb adó- és járulékfizetési módok, amikor ezeket a közterheket az átlagosnál kisebb mértékben, összevontan kellett megfizetni. Természetesen az általános forgalmi adó mindenkire vonatkozott akkor is, legkevésbé az alacsony keresetűeknek volt kisebb mértékben lehetőségük áfamentes fizetési tételeket találni, mivel a keresetüket gyakorlatilag elvitte a napi fogyasztás.
A dohánytermékeken, szeszes italokon, az üzemanyagféleségeken és más erre kijelölt termékeken keresztül a fogyasztási adót is megfizethette a nagyérdemű.
A gépjárművezetők mesélhetnének a súlyadóról, és a gépjárműadóról. A települések lakói és vállalkozói a helyi adókról - kommunális adók, építményadó, iparűzési adó, idegenforgalmi adó.
És az adózók és az adózási lehetőségek sora folytatható. Miért nem fontos a pontos fogalmazás, a mondanivaló előzetes átgondolása? Költői a kérdés!
A dohánytermékeken, szeszes italokon, az üzemanyagféleségeken és más erre kijelölt termékeken keresztül a fogyasztási adót is megfizethette a nagyérdemű.
A gépjárművezetők mesélhetnének a súlyadóról, és a gépjárműadóról. A települések lakói és vállalkozói a helyi adókról - kommunális adók, építményadó, iparűzési adó, idegenforgalmi adó.
És az adózók és az adózási lehetőségek sora folytatható. Miért nem fontos a pontos fogalmazás, a mondanivaló előzetes átgondolása? Költői a kérdés!
xxxxxx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése