Az az érzésem, ha nem egy veszekedő, gyűlölködő társadalmat akarnának kialakítani, hanem egy olyat, ahol minden ember megtalálja a helyét, ahonnan nem menekülnek külföldre az első adandó alkalommal az emberek, ha lehetne megbízható jövőképük, ha nem akarnák agresszív kultúraváltás jegyében lecserélni még a középszerűséget sem elérő figurákra legnagyobb íróinkat, költőinket, ha hagynának mindenkit nyugodtan elmerülni a magyar költészet és irodalom szépséges és tanulságos világában, akkor minden külön ösztökélés nélkül is mind többen ráéreznének a hazafiság, a nemzeti érzelem húrjaira.
Egyébként - félő -, hogy csak a rossz emlékű 20-as, 30-as évek hazafffyas indulatait hozzák vissza.
Időnként eltűnődök, hogy a jobb-bal vezényletére a hazafffyas órák keretében menetelő nebulók, miben is különböznek más országok hasonlóan trenírozott kisiskolásaitól.
Tavaly éppen a tornaórákon akartak hazafffyságra nevelni az erre oly fogékony ifjúságot, idézem Vásárhelyi Mária tavalyi írását:
Vásárhelyi Mária - "Felhívnám az érintettek figyelmét, hogy hazafiasságra nem a tornaórákon kell nevelni a diákokat! Attól, hogy külön tanterv keretében oktatják a vezényszóra elvégzendő "jobbra át"-ot és "balra át"-ot, a menetelést és a fegyverhasználatot, egyetlen diák sem fog több kötődést érezni a hazája iránt. A játékos helyett militáns szellemiségű tornaórák csak a gyerekekben lévő agresszivitást, a kölcsönös félelmeket és megfélemlítettséget növelik, és legfőképpen erősítik az alattvalói mentalitást. A cél persze ez! Mert ha valóban hazaszeretetre akarnának nevelni, akkor ezt nem a tornaórán, hanem az irodalom és történelem órákon kéne megtenni. Hazafiasságot ugyanis nem a vezényszavakat üvöltöző tornatanároktól, hanem Kölcseytől, Vörösmartytól, Petőfi, Aranytól, József Attilától, Radnótitól, Esterházytól, a Pál utcai fiúktól, az Egri csillagokból stb. lehet tanulni. És a magyar történelem nagy alakjaitól, akik akár az életüket áldozták az ország függetlenségéért és szabadságáért, akik nem fosztogatták - mint a mai kormány -, hanem gyarapították a saját országukat. Csak a diktatúrákban azonosítják a testedzést és a fegyelmet a hazafiasságra neveléssel, normális demokráciákban tudják, hogy a haza iránti elkötelezettség nem erő, hanem érzés kérdése."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése