Ezzel a megjegyzéssel találtam a képet: "Kis segítség madaraink megismeréséhez és etetéséhez."
Sajnos, mire kiérek a diósdi kertbe, már sötét van, nem találkozok madarakkal, csak a kertben általuk elszórt diókkal, mogyorókkal, mintha köszönetképpen hoznák, pedig nyilván csak a betonon törögetik azokat. Tavasz elején viszont egésznapos madárcsicsergést hallani, amit nagyon szeretek, aminek nagyon örülök. Már olyan is volt, hogy az egyik spalettás ablak mögött keltette ki aranyos kis fiókáit egy picinke cinke, nagyon aranyosak voltak a fiókák, sajnáltuk a két fészekben elpusztultat, aztán egyik nap huss kirepült az egész család.
Most télen kétnaponta elfogy egy kiló fekete napraforgómag, és a cinkegolyókat is végre elkezdték fogyasztgatni. A vizet nem tudom megoldani, mert amit este kiteszek, az hajnalra megfagy. Almával próbálkozunk, elhanyagolható sikerrel.
Kíváncsi vagyok a tavaszra, mert az elmúlt időszakban nagy fairtások voltak a Diófa-soron is, hatalmas nyárfákat vágtak ki egy-két nap alatt, amikor méltatlankodtam, másnapra az általunk gondozott kis diófát is kivágták. Gondolom, nevelő célzattal. Megjelentek építtetők is, akiknek legelső és legfőbb gondja a telkükön lévő nagy fák kivágása volt. Mindez csökkenti a madarak és más állatok életlehetőségeit.
Nem vagyok telhetetlen, elég nekem, ha gondoskodhatok számomra láthatatlan kis barátaimról, de legalább a kertszomszédaim mondanák meg ilyenkor télidőben milyen madarak látogatnak meg minket. Tudnám, mit kellene még kitenni a fázós, éhes madárkáknak.
xxx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése