2018. január 18., csütörtök

Az általuk gerjesztett gyűlölet önjáróvá vált!

Tényleg nem értik mit művelnek, milyen rombolást végeznek a lelkekben, az emberek egymás közötti kapcsolataiban.
Napvilágra került, hogy az elmúlt években néhány ezer személyt ismertek el hivatalosan menekültként, oltalmazottként, vagy befogadottként. Ebből csak 2017-ben közel 1300-at. A kormány a Genfi Egyezményre hivatkozik, esetükben az alapján jártak el, és nem hagyták magukat az EU-tól befolyásolni. Fogalmam sincs ez mitől lenne valami különleges érdem, homály lengi körül ezt a magyarázatot is.
Mindeközben zavartalanul folyt a migránsoknak nevezett menekültekkel szemben, az "illegális bevándorlók elleni harc" fedőnevet viselő kormányzati "kommunikáció".
Ez annyira eredményes volt, hogy a korábban a pirézek elleni utálaton és kirekesztő magatartáson edződöttek gond nélkül váltották át ellenérzésüket a kormányzat által számukra kijelölt célcsoportra.
Az idegenekkel szemben kialakított ellenérzés természetesen nem korlátozható a menekültek egyik vagy másik csoportjára. Nem lehet a félrevezetett embereknek meghatározni, kik a "jó menekültek", azaz a kormányzat által befogadottak, a nagyon jók - a fizetősek, a rövidlejáratú kölcsönt nyújtók (letelepedési kötvényesek), és kik a nem jók, akik csupán rossz sorsuk, vagy az európai szolidaritás jegyében kerülnek, vagy kerülnének hazánkba.
A kormányzat által gerjesztett idegenellenesség és gyűlölet már tegnapra elszabadult és önjáróvá vált. Vannak akik temetői látogatók között fedeznek fel migránsokat, vannak akik önkéntes karitatív munkát végzőket küldenének melegebb éghajlatra, vannak akiknek kiképzésen résztvevő Közel-Keleti rendőrök lesznek gyanúsak, mert sálat és sapkát viselnek, vannak akik gyerekek üdültetését tartják nemkívánatosnak. A sort folytathatnánk.
Egyben közösek a befogadottak, oltalomban részesültek, nem várják meg, míg a kormányzat által gerjesztett népharag eléri őket is, eddig több mint 90%-uk nem kívánt Magyarországon maradni és nyugatra távozott. Erre külön büszkék lehetünk, nemkívánatos helynek számítunk az üldözöttek között.
Akik még kitartanak, azokat vagy a népharag, vagy a kormányzati nemtörődömség, a gondoskodás, a segítségnyújtás hiánya, a légüres térbe kerülés űzi majd el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése