A csúszómászók megfékezhetők!

Nekem orbánról és a demokráciáról már régóta Cyrano jut az eszembe: "..Láttál már csupasz, enyves csigát, / Amint rút teste rózsán mászik át?..."

Nem kellene őt valami veszedelmes csörgőkígyónak képzelni, akit riadt kis egerek vesznek körbe, és aki erejét ebből az önszuggesztió okozta dermedt rémületből kapja, annak kellene látni ami, egy egyszerű hétköznapi állatkerti öntözőcsőnek.

Én Sipulusznál olvastam először Guttman-ról a csörgőkígyóról, aztán kiderült, egy másik szerző tollából szinte szó szerint megegyező történet született Slézingerről, akinek szintén állatkerti öntözőcső volt a becsületes foglalkozása.

Guttman egyébként két méter tíz centi hosszú, de csak egy méter nyolcvan centiig hall, ezért nem is tudja magáról, hogy ő egy csörgőkígyó, hiszen nem hallja a saját csörgőinek csörgését. Guttman békésen sütkérezik a nyári melegben egy Állatkerti sétányon és öntözőcsőnek gondolja magát. Sipulusz, elhűlve konstatálja ezt és megpróbál szóba elegyedni vele. Hamarosan megtudja, hogy Guttman nincs tisztában veszedelmességével és továbbra is békésen heverészik. Úgy látszik a szerzőt bánthatta ez a kínzó ellentmondás, és megpróbálta felébreszteni a jámbor öntözőcső identitását, bár akkoriban még ezt a szót nem használták. Ismerni nyilván ismerték, csak még közelebb voltak a nyelvújításhoz, mivel ez a történet az 1940-es évek elején játszódik.

Guttman továbbra is értetlenkedik, amikor egy hirtelen ötlettől vezérelve, Sipulusz vagy a történet közlője megemeli az állatkerti öntözőcső farkát egészen annak a füléig és megrázza a csörgőket. Guttman feléled, fenyegetően elkezdi rázni a csörgőit, hiszen ezért nevezték őt egyébként csörgőkígyónak és egy pillanattal később, eléggé hálátlanul, halálra marja azt, aki öntudatra ébresztette.

Hát ennyi a mese, eredetiben ez sokkal szellemesebben van megfogalmazva, talán csendesen el is mosolyodnék a képtelen történeten és annak tanulságán. Persze csak akkor, ha ez nem egy parabola lenne, ha a történet nem a negyvenes évek elején született volna és ha nem akkor történtek volna bizonyos ébredések, amelyekre semmi, de semmi szükség nem volt.

A fenti eset ennek pont a fordítottja!