Semjén Zsoltban egy szemernyi könyörület, egy csöpp irgalmasság sincsen. Ezt nem, mint vadonatúj felfedezést írom, csak újra megállapítottam.
Végtelenül cinikusan azt mondja: "Nem én helikoptereztem, hanem a rénszarvas." A mondandóját bemutató képen azonban nem egy rénszarvas ül az ő személyi Mikulásával a helikopteren, hogy az ajándékokat, ha kissé megkésve is, de eljuttassák a gyerekekhez, hanem a rénszarvas teteme lóg egy hosszú kötélen a helikopterről, mintha nem lenne aktív résztvevője a "helikopterezésnek".
Talán valamelyik külvárosi talponfekvőbe betévedt kiskamasz próbálhatja ilyen "nagyfiús" mondással bemutatni machósnak hitt "szellemességét", inkább csak végtelen otrombaságát. Az ő esetében még lehet annyi reményünk, hogy egyszer majd kinövi ezt is. A katolikus egyház felé a kapcsot jelentő élemedett korú pártvezérnél már semmi ilyen változásra nem számíthatunk, ahogy arra sem, hogy egyszer csak megszállja őkelmét egy számára eddig ismeretlen valami, az emberség.
"Vae victis", tartja a régi szállóige, azaz "Jaj a legyőzötteknek!" Vagy Orbán Viktor interpretációjában - "A politikában én azt tanultam meg, ha lehetőséged van rá, akkor az ellenségedet meg kell semmisíteni." (nem ellenfél, hanem ellenség! és ennyit tanult meg semmi többet) Erre a közönyösségre úgy látszik napi szinten kell edzeni, az érzéketlen, szenvtelen belsőt (mégsem írhatok lelket) folyamatosan erre kell felkészíteni, erre kell edzeni. "Szóval, tettel és hallgatással is!" Az elejtett vadat sem szabad tisztelni.
Mindenesetre több mint különös, és az orbáni hatalomgyakorlás természetét jól mutatja, hogy a két legmagasabb posztra emelt kormányzati ember - Lázár és Semjén - közös szenvedélye eléjük terelt ártatlan élőlényekre való lövöldözés és azok elpusztítása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése