A köztéri utcanév változtatások ürügyén
Józsefvárosban öt éve a jelenlegi polgármester
fontosnak tartotta, hogy tér-átnevezés ürügyén kicipeljen egy hatalmas létrát,
majd arra felmászva fekete festékkel áthúzza a "Köztársaság" szót! A
nyílt színvallás, a köztársaság-ellenesség comin-out-ja, természetesen
sajtónyilvánosság mellett történt, az "eseményről" készített
fényképet több újságban közzétetette.
Az MTA a Szabadságról: "Szabadság:
Bár az elnevezés a kommunista diktatúra idején vált gyakorivá, használata a
törvény értelmében nem tiltható meg, mivel ezzel a kifejezés használatát az
önkényuralmi rendszerre közvetlenül utalónak tekintenénk. A kifejezés önmagában
nem utal közvetlenül önkényuralmi politikai rendszerre, így továbbra is
használható közterület elnevezésére."
Ha csak ennyire futotta, tényleg muszáj volt mindenáron írni valamit?
"Szabadság: Bár az elnevezés a kommunista diktatúra idején vált gyakorivá...." Hm, mintha Petőfi elég gyakran használta volna:
Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem…
Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!
Oly sokáig vártunk rád epedve,… (A szabadsághoz)
Föl a szabadság nevében,
Pestnek elszánt ifjai!...- (15-dik március, 1848)
A hősöket egy közös sírnak adják,
Kik érted haltak, szent világszabadság! (Egy gondolat bánt engemet…)
Szabadságunk, aki hozzád nyúl,
Elbucsúzhatik a világtul, (Bordal)
Drága áru a szabadság,
Nem ingyen, de pénzen adják, (Mit csinálsz, mit varrogatsz ott?)
Aludj, aludj,
Szép kedvesem...
Oh szabadság!
Oh szerelem! (Félálomban)
Ha elrablák a szabadságot tőle,
Hadd gondolkozzék legalább felőle; (A rab oroszlán)
Oh, ha visszanyernők a haláltól
A sziveket, mik előbb dobogtak,
Ujra víni a szabadság harcát
Színe előtt a magas mennyboltnak! (Ne feledd a tért – Moore után)
A te dicső szent katonáid ők,
Segítsd őket, szabadság istene! (Olaszország)
Hiába minden szép és jó beszéd,
Ha meg nem fogjátok az elejét,
Ha a kezdetnél el nem kezditek...
Sajtószabadságot szerezzetek. (Az Országgyűléshez)
Meg fogsz halni, vad, bitor tél!
Addig él csak minden zsarnok,
Míg magok alattvalói
Szabadságot nem akarnak; (A tél halála)
Szent szabadság, újabb megváltója
A másodszor sűlyedt embereknek, (1848)
Fölberzenkedett a német,
S esküvék, hogy bosszut áll,
Megöli a szabadságot
És megmenti a királyt. (BEAUREPAIRE)
Kár azoknak a szabadság kardját
Kézbe venni, kik csak azért tartják,
Hogy a zsarnok a porig alázza,
S száradjon rá vér helyett gyalázat (Buda várán ujra német zászló!)
Európa csendes, ujra csendes,
Elzúgtak forradalmai...
Szégyen reá! lecsendesűlt és
Szabadságát nem vívta ki. (Európa csendes, ujra csendes,)
Ha elleninket mind a föld fedi,
Megéneklem majd diadalmadat,
Szabadság, (Bizony mondom, hogy győz most a magyar)
Teéretted megyünk a csatába,
Nemzetünknek drága szabadsága! (Péter bátya)
Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,
A szabadság régi bajnoka! (Az erdélyi hadsereg)
Jőjetek, szabadság hóhérlegényei,
Nem jöttök egyébért,
Csak hogy elvegyétek, amit érdemeltek,
A véres halálbért. (A honvéd)
Szent a csata, nem harcolunk
Királyért:
Király ellen szabadságunk
Istenünk és hazánkért! (Föl a szent háborúra)
(megjegyzem, a felsorolás nem teljes)
Ha csak ennyire futotta, tényleg muszáj volt mindenáron írni valamit?
"Szabadság: Bár az elnevezés a kommunista diktatúra idején vált gyakorivá...." Hm, mintha Petőfi elég gyakran használta volna:
Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem…
Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!
Oly sokáig vártunk rád epedve,… (A szabadsághoz)
Föl a szabadság nevében,
Pestnek elszánt ifjai!...- (15-dik március, 1848)
A hősöket egy közös sírnak adják,
Kik érted haltak, szent világszabadság! (Egy gondolat bánt engemet…)
Szabadságunk, aki hozzád nyúl,
Elbucsúzhatik a világtul, (Bordal)
Drága áru a szabadság,
Nem ingyen, de pénzen adják, (Mit csinálsz, mit varrogatsz ott?)
Aludj, aludj,
Szép kedvesem...
Oh szabadság!
Oh szerelem! (Félálomban)
Ha elrablák a szabadságot tőle,
Hadd gondolkozzék legalább felőle; (A rab oroszlán)
Oh, ha visszanyernők a haláltól
A sziveket, mik előbb dobogtak,
Ujra víni a szabadság harcát
Színe előtt a magas mennyboltnak! (Ne feledd a tért – Moore után)
A te dicső szent katonáid ők,
Segítsd őket, szabadság istene! (Olaszország)
Hiába minden szép és jó beszéd,
Ha meg nem fogjátok az elejét,
Ha a kezdetnél el nem kezditek...
Sajtószabadságot szerezzetek. (Az Országgyűléshez)
Meg fogsz halni, vad, bitor tél!
Addig él csak minden zsarnok,
Míg magok alattvalói
Szabadságot nem akarnak; (A tél halála)
Szent szabadság, újabb megváltója
A másodszor sűlyedt embereknek, (1848)
Fölberzenkedett a német,
S esküvék, hogy bosszut áll,
Megöli a szabadságot
És megmenti a királyt. (BEAUREPAIRE)
Kár azoknak a szabadság kardját
Kézbe venni, kik csak azért tartják,
Hogy a zsarnok a porig alázza,
S száradjon rá vér helyett gyalázat (Buda várán ujra német zászló!)
Európa csendes, ujra csendes,
Elzúgtak forradalmai...
Szégyen reá! lecsendesűlt és
Szabadságát nem vívta ki. (Európa csendes, ujra csendes,)
Ha elleninket mind a föld fedi,
Megéneklem majd diadalmadat,
Szabadság, (Bizony mondom, hogy győz most a magyar)
Teéretted megyünk a csatába,
Nemzetünknek drága szabadsága! (Péter bátya)
Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,
A szabadság régi bajnoka! (Az erdélyi hadsereg)
Jőjetek, szabadság hóhérlegényei,
Nem jöttök egyébért,
Csak hogy elvegyétek, amit érdemeltek,
A véres halálbért. (A honvéd)
Szent a csata, nem harcolunk
Királyért:
Király ellen szabadságunk
Istenünk és hazánkért! (Föl a szent háborúra)
(megjegyzem, a felsorolás nem teljes)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése