Én a rendszerváltás előtt a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság szervezőtitkáraként - az ő életútjából- azt is megtanultam, hogy a Fajvédő Párttól - melyet ő alapított - el lehet jutni a polgári, demokratikus állásfoglalásig, és e nézeteknek, akár az életünk feláldozása árán való vállalásáig is (kísérői felajánlották neki a szökés lehetőségét, de nem fogadta el). Hiszem, ez fordítva nem lehetséges. Devecseri Gábor írja "A múlandóság cáfolatául" című versében: "...Az értelem, ha már kinyílt, / mindétig itt sugárzik, / gazdája holtával se hal, / nem illan, szét nem ázik..." A Kedves Vezetőnek úgy látszik nem nyílt ki! Azért említem ezt a példát újra és újra, mert jónéhányan, a Kedves Vezető is, a fordított utat járják be egy jó ideje. Valószínűbb, sose volt neki világos, követhető, számonkérhető értékrendje.
Katalin Jánosi 4 új fényképet töltött fel.
74 ÉVE E NAPON 1944. december 8-án a nyilaskeresztes hatalom Nemzeti Számonkérő Szék bírósága Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselőt, Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ezredest és Tartsay Vilmos századost halálra ítélte. – Ők a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának vezetői voltak, amely a nyilas uralom megdöntését és a német csapatok Magyarországról való kiűzését tűzte ki célul (illegalitásban működő szervezet volt a második világháború végén). - Az MNFFB nagyon rövid ideig tudott működni, mivel a nyilasok árulás révén tudomást szereztek tevékenységükről. 1944. november 22-én a Tartsay Vilmos vezérkari százados házában gyűlésezőket csendőrök lepték meg és tartoztatták le. - A három halálra ítélt katonatisztet 1944. december 8-án a Margit körúti fegyházban felakasztották. Bajcsy-Zsilinszky Endre (kinek ügyét végül elkülönítették , és ítélete Sopronkőhidán december 23.-án született) ítéletét december 24-én, Karácsony szent napján a sopronkőhidai fegyházban hajtották végre.
xx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése